A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - Kotnyek István: Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében

zetesítés befejezéséhez szükséges bővítések, építkezések elvégzését (Rédics, Bak, Csonkahegyhát, Bucsuszentlászló, Gellénháa, Pacsa), a szétszórt iskolahálózattal rendelkező körzeti központokban új iskolaház építését (Lovászi, Zalakomár, Zalaapáti), a zsúfoltság, a váltakozó tanítás felszámolását, illetve csökkentését (Zalalövő, Zalaszentgrót, Kehida) és a diákotthonos körzetek kiépítését (Zalaszentbálázs, Nagyrécse, Bázakerettye)/

1

'

1 A városokban ugyanekkor a megnövekedett tanulólétszám miatt a lakótelepi iskolaépítések kerültek előtérbe/

10 A fejlesztési irányelvek kimunkálásában valamennyi egység, a járások, városok művelődésügyi osztályai is részt vettek. Az új intézményhálózati modell kialakításával kapcsolatosan ekkor születtek az első, a körzetek létrehozásánál az új hálózatban a községi művelődési igényeket is figyelembe vevő, a két intéményhálózatot szerves egységben elképzelő elgondolások. így a nagykanizsai járásban a tervezet már a körzeti, központi iskolánál javasolta az iskola, illetve a tanítás célját szolgáló, valamint a közművelődési helyiségek egy komplexumban történő elhelyezését. Jónak látta továbbá a csatolt községekben működő iskolák korszerűsítését (a felszabaduló helyiségek felhasználásával), azok napközis és egésznapos jellegének kialakítását (melegítő konyhával), tornaszoba létesítését és a közművelődés célját is szolgáló kisdobos szoba megteremtését. Ennek a modellnek megfelelően indítványozta a művelődésügyi igazgatás korszerűsítését is, amelyben a körzeti központi iskola igazgatója a körzet egész művelődésügyének irányítója, helyettesei: a műv. központ igazgatója, az iskolánál működő általános igazgatóhelyettes, a gazdasági igazgatóhelyettes (gondnok, főkönyvelő) és a központi óvoda vezetője. Ugyanez a tervezet javasolta, hogy a körzetesítéskor vegyék figyelembe a nemzetiségi (délszláv) oktatás szempontjait és a cigánytanulók tanításából adódó speciális feladatokat/

10 3. Mit hoztak a hetvenes évek? Az általános iskolák száma 1978/79-re 138-ra csökkent, (1970-hez képest 45,01%), a tanulók száma 27 990 (csökkenés 9,78%), az osztott iskolák aránya 55,79% (növekedés 35,48%), ez azt jelenti, hogy ez utóbbiak aránya több, mint duplájára nőtt. Az osztott iskolákba járt a tanulók 89,48 százaléka (növekedés 32,32%)/

7 1970 és 1980 között 150, részben osztott és osztatlan iskola szűnt meg a megyében.

48 A körzetesítés e második, nagyarányú hullámának hatása miben mérhető? 1. A szakrendszerű oktatás arányának növekedése 91,7%-ról 98,37%-ra. 2. A szakosan leadott órák aránya 67,2%-ról 86 84%-ra emelkedett. 3. Nőttek a tanulók továbbtanulási esélyei. 44 A községi általános iskolai hálózat távlati fejlesztésének irányelvei. Művelődésügyi Tájékoztató 7. Zalaegerszeg, 1973. november. 10—14. 1. Okt. korszerűsítés. 25. 1. 46 KOTNYEK István: Az alsófokú iskolahálózat-korszerűsítés. Társadalmi Szemle, XXIX. évf. 3. sz. 1974. március 83—84. 1. 47 O. M. Statisztikai tájékoztató. Alsófokú oktatás 1978/79. Bp. 1979. adatai alapján. 48 KOVÁCS Lajos : Körzetesítések, iskolaközpontok kialakítása, a bejáró tanulók helyzete. Művelődésügyi Tájékoztató. Zalaegerszeg, 1981. március, 42. 1.