A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - Kotnyek István: Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében

4. Lényegesen növelhető volt a diákszociális ellátás, a bejáró tanulók 69,35 százaléka részesül a napközis, illetve menzai ellátásban. 5. A legtöbb korszerű iskolacentrumot átadták ebben az időszakban. 6. Speciális gondokat oldott meg a Tótszerdahelyen újonnan épült nemzetiségi általános iskola, Csapiban pedig a cigánykollégium. 7. Megtörténtek az első lépések az integrált művelődési központok kialakítására is (Kehidakustány, Sármellék). Mindez természetesen azt is maga után vonta, hogy 6317 tanulónak (a tanulólétszám 18,66%-a) reggelente a szomszéd, vagy a harmadik helységbe kell iskolába járnia/'

9 Nyugodtan kimondható, hogy a körzetesítés, amely pedagógiai és közgazdasági szempontból egyaránt szükséges volt, ténylegesen komoly eredményeket hozott. A falvak elnéptelenedésének, elöregedésének folyamatában, több tényező mellett, biztosan szerepe volt az iskola kivonulásának is, de e szerepe nem volt akkora, hogy ezért egyértelműen a tanügyi vezetést kellene hibáztatni. Az elnéptelenedés okainak rangsorba állítása nem a művelődésügyet elemző tanulmány írójának a feladata. Annyit a művelődésügy máris magára, vett hogy újragondolta terveit, fokozta a körzeti iskola jelenlétét a kisközségekben (kihelyezett szülői értekezletek, ünnepélyek, műsorok stb.), mérsékli a körzetesítést, ezt azonban a jelenleg érvényben levő jogszabályok szerint csak bizonyos létszámhatárokig teheti. Az iskolát visszavinni pedig csak oda tudja, ahol gyerek lesz. összességében bátran állítható, hogy az alsófokú iskolahálózat a művelődésügy azon szférája, amely mindenkor a legszorosabb kapcsolatban van egyegy közigazgatási egység földrajzi viszonyaival. Az egy-egy régió, megye iskola- és művelődéstörténetét feldolgozó tanulmányok szinte mindegyike külön ki is hangsúlyozza ezt.

50 Ezért az alsófokú oktatást érintő bármely kérdésben, bármilyen reform bevezetésekor, azt megelőzően, a célkijelöléskor és a cél megvalósítását szolgáló feladatok tervezése előtt szükséges megvizsgálni nemcsak regionálisan, hanem országosan is a megvalósítás terepét, annak település- és társadalomföldrajzi viszonyait, sőt hagyományait is. Ahhoz, hogy ezt megtehessük feltétlen szükséges ebből a megközelítésből elemezni az eddig megtett utat. 49 Uo. 41—45. 1. 50 BENDA Kálmán : I.m. (29. jegyzetben) KELEMEN Elemér: I.m. (40. jegyzetben)