A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
D-szekció - Kotnyek István: Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében
Kisl. 1 t. csop. 95 37,84% + 12,5 % Osztott iskolába jár a tanulók Részben o. iskolába jár Kislétszámúba jár 57,16% 30,12% 12,70% +3,81% + 0,91% - 4,72% A szakosan leadott órák aránya 71,40% +33,7 % A 10 év alatt 39 798-ról 31 026-ra, 8772 gyerekkel (22,04%) csökkent a tanulólétszám (a lakosságcsökkenés 1,3%-os volt). Egyébként a statisztikához készült szöveges elemzés már 1962-ben felhívta a figyelmet a kistelepüléseken a tanulólétszám csökkenésére, bár ekkor még összességében a tanulólétszám emelkedett. A körzetesítések sikere és az elnéptelenedés miatt vált szükségessé ebben az időben az általános iskolai kollégiumok létrehozása (Zalaszentbalázs, Nagyrécse, Bázakerettye, Nagykapornak). A hetvenes években éreztette először komolyan hatását a megyében kibontakozott gyors és intenzív iparosítás. Zala megye az iparilag közepesen fejlett megyék sorába emelkedett. Rohamosan nőtt az iparban foglalkoztatottak aránya és a beköltözés a megye városaiba. Zalaegerszeg lakossága másfél évtized alatt megháromszorozódott, Nagykanizsáé megduplázódott. Az aprófalvak lakossága nemcsak csökkent, hanem el is öregedett, ami ezeken a településeken a gyermeklétszám hirtelen és nagyarányú csökkenését is maga után vonta. Mindez kihatott az oktatásügyre is, amely, úgy tűnt, az iskolahálózat változatlanul hagyásával nem tud megbirkózni az elkövetkező időszak feladataival. 1970 januárjában a megyei vezetés a tanács elé terjesztette az oktatás helyzetéről és fejlesztéséről készült elemzést. A tanács határozata alapján még ebben az évben elfogadták a művelődésügyi osztály által kidolgozott korszerűsítési tervet.^ 2 1971-ben a Művelődésügyi Minisztérium végzett átfogó vizsgálatot a megyében. E vizsgálat megerősítette a megyei vezetést a korszerűsítési terv végrehajtásában. Az 1972-es oktatáspolitikai határozatot követően az MSZMP Zala Megyei Bizottsága is határozatot hozott az oktatás fejlesztésére. A megyei művelődésügyi osztály ennek alapján dolgozta ki intézkedési tervét, amelyet a végrehajtó bizottság 1973 tavaszán fogadott el. 43 „A községi általános iskolai hálózat távlati fejlesztésének irányelvei" c. előterjesztés a következőkből indult ki: az általános iskola az egész iskolarendszer gerince, alapja, a hálózat fejlesztését a megyei településhálózati fejlesztési terv figyelembe vételével kell megtervezni. Tekintettel volt a demográfiai átrendeződésre a tanulólétszám csökkenésre is. Kimondta, hogy a vidéki iskolafejlesztés alapvető útja továbbra is elsősorban a körzetesítés, alsófokú körzeti iskolaközpontok kialakítása (osztott, esetleg párhuzamos osztályokkal, amelyhez több részben osztott, esetleg osztott alsótagozatos iskola tartozik). Ennek feltételeit részletesen kidolgozták. A beruházások első ütemtervében javasolták megvalósítani a súlyos helyzetben levő, életveszélyes iskolaépületek felszámolását, korszerű központok kiépítését (Tótszerdahely, Miklósfa), a kör42 KOVÁCS Lajos: Az oktatás korszerűsítésének fő tendenciái Zala megyében az 1970-es években. Pedagógus Pályázatok — Zala 1977. Zalaegerszeg, 1978. 10. 1. (A továbbiakban: Okt. korszerűsítés). 43 Uo. 11. 1.
