A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
D-szekció - Kotnyek István: Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében
csatlakoztatásban (körzetesítésben) rejlő lehetőségeket és jórészt ennek köszönhető az, hogy a csupán majd minden 2 falura jutó egy iskola ellenére is az írni—olvasni tudók aránya lényegesen jobb a szomszéd járásokénál. Az 1910-es évekkel, az első világháborúval tulajdonképpen egy korszak zárult le nemcsak az ország, hanem Zala megye életében is. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után módosult az alsófokú oktatás célja, a mindenkire kiterjesztés igénye mellett már megfogalmazódott a tartalmában is más iskola megvalósítása. Mire az új művelődéspolitikai céloknak megfelelően az iskolahálózat átszervezésére ténylegesen sor került volna, a Tanácsköztársaság megbukott. A trianoni békeszerződéssel a megye perlaki, csáktornyai járása és az alsólendvai járás egy része Jugoszláviához került. Az új megye művelődésügyének legfontosabb mutatói 1920-ban a következők: Jugoszláviához került 75 iskola, így a megye elemi iskoláinak száma 339-re csökkent. 21 ' A 6 éven felüli lakosságból ír—olvas 83,3%, (országos átlag: 84,3%), a főiskolát végzettek aránya az össznépességben 0,5% (országos átlag 0,9%), a középiskola 8. osztályát végzetteké 1,4% (országos 2,6%), az elemi iskola 6. osztályát végzetteké 31,7%, (országosan 38,5%). A főiskolát végzettek esetében hátrébb van Baranya, Tolna és Somogy is, hasonló ehhez a rangsor a középiskola 8. osztályát végzettek esetében is, ami az elemi iskola 6. osztályát végzettek arányát illeti, ebben messze az utolsó a dunántúli megyék között Zala. 27 Az 1920-as esztendőt a magyar népoktatásügy egyik mélypontjának nevezik. Az 1914 előtt meglevő hiányosságok a háború alatt fokozódtak, az ellentmondások tovább mélyültek. Mindezt nem lehetett intézkedés nélkül hagyni. A kormány 1921-ben törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosítására. (1921. te). Ez felhatalmazta a minisztert a külterületi iskolák építésének elrendelésére. Az 1926. évi VII. tc. még több biztosítékot adott ezek felépítésére. Ezen a törvényen alapult tulajdonképpen a Klebelsberg-program. 28 Látható tehát, hogy még mindig az első stratégiai cél — a „Mindenkinek iskolát" — megvalósításánál tartunk, elérhető eredményként még meg sem fogalmazhatunk mást, mert ahhoz ezt kell teljesíteni először, ezért fordult az egész ország ismételten a kistelepülések, a külterületi lakott helyek felé. Zala megye számára rendkívül jelentős volt a Klebelsberg-program. Mint kistelepüléses megye, jócskán meríthetett a központi támogatásból, egy sor, az 1880as években iskola nélküli községben most létesült iskola. Így 1938 39-re az elemi iskolák száma 394-re emelkedett, ami 55 új elemi iskola belépését jelentette. 29 Ezzel tulajdonképpen az alsófokú iskolahálózat kiépítése nagyjából lezárult, az iskolahálózatnak a következőkben már nemcsak a tankötelezettség végrehajtását kell szolgálnia, hanem azt az adott korban lehetséges maximumhoz közelítenie. 2G Alsófokú okt. Zala. 205—213. 1. 27 MStK—76. k. 58. és 62. 1. 28 KORÉN István: A kötelező népoktatás megvalósítása. In: 100 éves a kötelező népoktatás. (Tanulmányok) Tankönyvkiadó Bp. 1968. 55—56. 1. 29 Magyar Statisztikai Évkönyv. Üj folyam, XLVII. Bp. 1940. 177. I.
