A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
C-szekció - Csefkó Ferenc: Az aprófalvak állami—politikai szerepéről
forgalmi igények sem indokolták, hiszen már az 1910-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a meglevő hálózat is túl sűrű a forgalmi igényekhez képest, és a teher-, valamint személyszállító kapacitás nagyon kisfokú kihasználtsága meszszemenően gazdaságtalanná tette a vicinálisokat. Nem mai keletű tehát a mellékvonalak egy részének üzemi szintű gazdaságtalansága, amelynek felismerése alapján megszüntetésükről döntöttek az utóbbi időben. (Előfordulhat persze, hogy ugyanezeket a vonalakat egy népgazdasági szintű megközelítés nem találta volna felszámolásra érettnek.) Megyénk területének közel teljes közlekedési feltárása 100 évnél is hoszszabb történeti folyamatban valósult meg, melynek második részét az autóbuszhálózat kibontakozása képezte lényegében az 1920-as évek végétől az 1970-es évek közepéig. Ahhoz, hogy az aprófalvakat egyáltalán be lehessen vonni az autóbuszhálózatba, a használható gépkocsiparkon kívül megfelelő szilárd burkolattal kiépített utakra és bekötőutakra is szükség volt. Zala megye közútjainak kiépítettsége századunk első felében a legmagasabb arányú volt a dél-dunántúli megyék közül (1942-ben a törvényhatósági utak 98,5%-a) és jónéhány köves bekötőút is készült, ilyen módon a megye területének túlnyomó részére kiterjedő autóbuszhálózat létesítésének útfeltételei az átlagosnál jobbak voltak (1. táblázat). Másfelől azonban azt is látnunk kell, hogy a viszonylag sűrűn elhelyezkedő apró települések közlekedési kiszolgálását csak az átlagosnál sűrűbb közúthálózat tette lehetővé, amelynek nemcsak kiépítése, de fenntartása is az átlagosnál nagyobb anyagi terheket rótt a megyére. Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy az aprófalvas településszerkezeten kívül még milyen tényezők eredményeképpen jött létre az országos viszonylatban is legsűrűbb úthálózat, ugyanis pl. Baranyára is az aprófalvak a jellemzőek, de úthálózatának sűrűsége mégis messze elmarad Zala mögött, annak ellenére, hogy Baranyában a közutak jóval nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint Zalában. Mivel a vasúthálózat sűrűségében is csak csekély a 1. táblázat Az úthálózat sűrűségének területi különbségei a Dél-Dunántúl megyéiben A 100 km 2-re jutó A 10 000 lakosra jutó Megye Év kiépített összes kiépített összes közutak hossza kilométerben Zala Somogy Tolna Baranya 1909 1934 1909 1934 1909 1934 1909 1934 14,1 17,9 8,6 15,9 11,4 19,7 23,3 28,3 16,2 19,9 23,6 26,3 23,7 26,5 43,3 41,5 20,5 28,1 15,2 27,4 14,7 26 r 5 28,4 37,3 23,6 31,2 42 r 0 45,1 30,7 35,8 52,9 54,8
