A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

C-szekció - Hajdú Zoltán: Közigazgatási és ellátási körzetesítések a Dél-Dunántúl falusi településhálózatában

zeti jellegű, általában 3—5 községre terjed ki. Az 1970-es évek elejétől felgyorsul az iskolai körzetesítés, amelyben ekkor már szerepet játszik a tanácsi körzetesítés előrehaladása is. Az 1980-as évben a Dél-Dunántúl településeinek csaknem fele nem rendelkezik helyben semmilyen jellegű általános iskolai oktatással. Megtörtént az alsótagozatok összevonása is. Baranyában és Zalában magasabb az iskolával nem rendelkező települések aránya, mint az iskolával rendelkezőké. Az iskolakörzetesítés hatásai, eredményei sokféle szempontból elemezhetők. Az oktatási, pedagógiai szempontok mellett megítélésem szerint a legfontosabb: milyen hatással járt az iskolakörzetesítés az aprófalvak, a falusi településhálózat jelenére, jövőjére, a népesség helyben maradására. A falusi településhálózat demográfiai eróziójának felgyorsulása és az iskolakörzetesítés közötti kapcsolat egyértelmű, de nem lehet abszolutizálni ez utóbbi szerepét. Olyan többösszetevős folyamatról van szó, amelynek egyik fontos eleme az iskolai és egyéb hálózatok körzetesítése, de a végeredményben jelentős szerepe van a falu gazdasági életének, környezetének, a településfejlesztési stratégiának és nagyon sok társadalompszichológiai tényezőnek is. Az elmúlt harminc esztendő alatt folyamatosan csökkent a falu települési presztízse. A legsúlyosabb problémák, a nagy kérdőjelek és hátrányok a törpe és aprófalvak közössége szempontjából jelentkeznek elsősorban. Az iskola felszámolásával eltűnik a közösségi, kulturális, mozgató elem, felgyorsul a falu értelmiségének kivonulása. Az iskola megszűnése befejezi az aprófalvak közösségi intézményhálózatának leépülését. IV. A falusi településhálózat körzeti jellegű igazgatási—ellátási kapcsolatrendszerének területi rendje a Dél-Dunántúlon 1950—1980 A falusi településhálózat és a négy ágazat — közigazgatás, mezőgazdaság, körzeti orvosi ellátás, általános iskola — fejlődésének vázlatos áttekintése és táblázatos bemutatása után összegzésként nézzük meg. hogyan alakult a DélDunántúl falusi településhálózatának alapfokú ellátási központ-, ill. területrendsze. Az 1950-es metszet (1. ábra) még nem tükröz sokoldalú és kiterjedt településközi kapcsolatokat. Az igazgatás területén a körjegyzőségeket felváltó tanácsok nagy része települési jellegű, önálló községi tanács. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek még nem képeznek teljes térkitöltésű hálózatot, ezért csak központjukat jelöljük az ábrán, határaikat nem. Az oktatásban már megjelenik a körzetesítés, de az aprófalvak nagy részében még (alacsony minőségi szinten) működik iskola. A vizsgált tényezők közül csak az orvosi ellátás körzetesített. Az orvosi körzetek nem igazodnak sem a községi tanácsokhoz, sem a járáshatárokhoz. Speciális problémaként jelentkezik a városkörnyéki falvak orvosi ellátása. A Kaposvár, Mohács, Nagykanizsa, Zalaegerszeg körüli falvak orvosi székhelye a városokban van. Az orvosi alapellátás területi rendszerét a falvak nagy részében községközi, kisebb részben falu—városközi kapcsolatként !ehet megfogalmazni.