A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

C-szekció - Hajdú Zoltán: Közigazgatási és ellátási körzetesítések a Dél-Dunántúl falusi településhálózatában

Az 1960-os állapot (2. ábra) még nem mutat alapvető körzetesítést. Kisebb átalakulás játszódott le a tanácsi területi beosztásban. A termelőszövetkezetek területi rendszere csaknem teljes térkitöltésű hálózattá vált (1960. I. 1.), de még nem fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Mindössze Baksa—Tengeri és Belvárdgyula—Birján hozott létre községközi termelőszövetkezetet. Az általános iskolai körzetesítések kismértékben előrehaladtak. Baranya É-i részén megszűnt néhány kis iskola, Somogy megyében is megindult a kisiskolák felszámolása. Az orvosi ellátás körzetei kisebb mértékben csökkentek. Az 1960-as állapotot a legtöbb vonatkozásban a települési szintű kiépültség jellemzi még az aprófalvas térségekben is. 1970-re (3. ábra) már lényeges változások következtek be minden területen. A közigazgatásban nagyarányú körzetesítések mentek végbe. Közepes nagyságú tanácskörzetek alakultak ki. Sok kisebb település több törpe, illetve aprófalut igazgatott tanácsi székhelyként. Nagyon fontos, hogy megkezdődött a korábban keletkezett, kis tanácsi körzetek összevonása. (A 2 községből álló lovászhetényi közös községi tanács a pécsváradiba, a szorosadi a törökkoppányiba olvad be.) Létrejönnek a 4—5 településből álló tanácsi körzetek és elkezdődik a magasabb községszámú közös tanácsok létrehozása. Alapvető változások mennek végbe a termelőszövetkezetek központ- és területrendszerében. Erőteljesen csökken a tsz-ek száma, több településre terjesztik ki működési felületüket. A tsz-ek központja és területe sok helyen igazodik a tanácsi beosztáshoz, de ez az igazodás korántsem teljeskörű. A körzeti orvosi ellátás területi rendszerében csak kisebb változások történtek. Az általános iskolák vonatkozásában a legfontosabb esemény, hogy az igazgatási jellegű körzetesítést felváltotta a tényleges, ellátási körzetesítés. Az 1980-as metszet (4. ábra) újabb változásokat mutat. A közigazgatásban folytatódott a kis közös községi tanácsok és az önálló tanácsok összevonása. Nagy területű és magas településszámú körzetek alakultak ki. A termelőszövetkezetek egyesítése is folytatódott. Nagy területű tsz-ek keletkeznek, a központjuk és területük jobban eltér a tanácsi beosztástól, mint korábban. A körzeti orvosi ellátás kiépülése folytatódott, így 1980-ra a legkevésbé körzetesített rendszerré vált. Ellentétes tendencia ment végbe az oktatásban. Tömegesen szűntek meg a kisiskolák, lezajlott az alsótagozat körzetesítése is. Iskolai makrokörzetek jöttek létre (Csesztreg, Vajszló). 1980-ra tehát a legtöbb kis település elvesztette közösségi intézményhálózatának nagy részét, *a körzeti ellátás — ágazatonként eltérő mértékben — egyre messzebb került az aprófalvaktól. A mozgás sajátossága, hogy az 1950ben még 1000 főn felüli települések nagy részében ugyanezek a folyamatok mentek végbe. Ezek a települések egyre inkább veszítenek népességükből és aprófalvakká válnak. A különböző jellegű ágazatok központjainak koncentrálódási rendszere nem azonos, működési, ellátási, igazgatási, illetékességi területe különböző. A Dél-Dunántúl aprófalvas területein — minden tudatos tervezés ellenére — nem alakultak ki azok az alsófokú központok, amelyek képesek lennének az alapellátás teljeskörű, magas szintű kielégítésére, a környező települések ellátására. Megítélésem szerint az aprófalvas területeken lejátszódó folyamatokat sok tényező együttes hatása idézte elő, így nem lehet azokat visszafordítani egy-egy