A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

C-szekció - Hajdú Zoltán: Közigazgatási és ellátási körzetesítések a Dél-Dunántúl falusi településhálózatában

?.z oka, hogy egy-egy fejlettebb község 2—3 orvosi körzet székhelyévé válik, s valóságos településhalmaz alakul ki körülötte. Míg a többi ágazatban erős körzetesítés megy végbe 1950—1980 között, addig a körzeti orvosi ellátásban bizonyos fokú leépülés folyik. Központ- és területrendszerének fejlődése ellentétes a többi ágazat (tanács, tsz, iskola) mozgásával. Az egészségügy megszilárdította a körzeti orvosi ellátás rendszerét. 4. Az iskolai körzetesítés és a településközi kapcsolatok alakulása A népesség újratermelési feltételeinek egyik fontos eleme az általános iskola. Az iskolák települési eloszlása, koncentrálódása, az oktatási körzetesítések következtében a falusi településhálózat egyik legfontosabb kapcsolati rendszerét jelenti, melynek hatása lényegesen túlmutat magán az oktatási jellegen.

7 A négy dél-dunántúli megye elmaradt elemi iskolai házózatot örökölt. A falusi iskolák meghatározó része (45%) egytantermes, egytanítós iskola volt, s további 25%-a kéttantermes, kéttanítós iskolaként működött. Ez nem felelt meg a bevezetett oktatási reformoknak, nem tudta kielégíteni a 8 osztályos, szakrendszerű oktatás elemi szükségleteit sem. Az általános iskolák körzetesítése már az 1950-es években megindult. Az 1951. évi 15. sz. tvr. és a közoktatási miniszter 1220—34/1951. sz. rendelete lehetőséget ad az általános iskolai körzetesítések megkezdésére. Az MDP 1954-es határozatai is megalapozzák a körzetesítést és az iskolák fejlesztését, amelyek nyomán minden járási tanács elkészíti a körzetesítési terveket. Ezek kis körzetek kialakítását és nagyarányú iskolaépítést irányoznak elő. Ekkor még csak a felsőtagozat körzetesítéséről van szó, döntő szempont a szakrendszerű oktatás megteremtése, az egyenlő továbbtanulási lehetőségek biztosítása az aprófalvas területeken. A településhálózat fejlődése, a körzetesítések története és a tanácsigazgatáshoz való viszony szempontjából fontos, hogy az iskolák körzetesítése — először csak a felsőtagozaté — hamarabb megkezdődött, mint a tanácsrendszeré. 1950-ben kevés közös községi tanács alakult, a járási iskolakörzetesítési tervek pedig majdnem minden községre kiterjedtek valamilyen formában. (6. táblázat.) A tervek és határozatok ellenére 1960-ig főként szervezeti körzetesítés folyik. Az iskolák igazgatását vonják össze, a tanulók még az eredeti iskolájukba járnak. A körzetesítés elmaradásának oka a tervezett nagyarányú iskolaépítés meghiúsulása, a kijelölt körzeti iskolák és a közlekedési lehetőségek fejletlensége. Az 1960-as években már megszűnik néhány kis iskola, innen az alsótagozatosok is bejárnak a körzeti iskolába, de a kibontakozó körzetesítési folyamat még nem jelent nagy problémát a települések számára, hiszen általában a szomszéd községbe jártak a tankötelesek. 1970-ben az aprófalvak döntő többsége még rendelkezik valamilyen oktatási intézménnyel (főként alsótagozattal), a felsőtagozatok körzetesítése kiskör7 NEMES NAGY J. : Az iskolakörzetesítések hatása az aprófalvak népesség-fejlődésére. Területi Statisztika, 1982. 32. 1—2. pp. 104—109.