A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

B-szekció - Lepsényi Imre: A falvak és az értelmiségi utánpótlás

a hetvenes években jelentősen csökkent. Ugyanakkor jelentősen megnövekedett a cirkuláris mobilitás, tehát a különböző rétegekhez tartozó egyének helycseréje. Bár az értelmiségi rétegekhez tartozók kilépő mobilitása csökkent a hetvenes években a pályakezdők körében, és ilyen értelemben az értelmiség a korábbinál zártabbá vált, utánpótlásának azonban jelenleg is csupán mintegy egyharmada származik önreprodukcióból." A szerzőnek ez utóbbi megállapítása a magyar társadalom egészére általánosan jellemző. Sajátos — adataink szerint — a férfi értelmiség utánpótlásának helyzete. Itt egyharmadrész származik fizikai munkát végzők, kétharmadrész pedig szellemi munkát végzők fiaiból. A fentiek álapján azt állíthatjuk, hogy az értelmiségi réteg újratermelődésének általános vonásai nemenként lényegesen eltérő jellegzetességek összegződései. Azokra a felsőfokú pályákra, ahol az elnőiesedés miatt zavarok mutatkoznak, alapvetően a gimnázium delegál fiúkat. Tehát a felsőfokú végzettséghez kötött pályákon a férfi orvosok, matematikusok, fizikusok, vegyészek, biológusok, bölcsészek, közgazdászok, jogászok alapvetően az értelmiségből rekrutalódnak. (Ismerve az értelmiségi anyaszerep ellentmondásosságait, nem nehéz eljutni ahhoz a hipotézishez, hogy a vezető értelmiségi réteg zöme pedig valószínűleg a nevezett értelmiségi származású, diplomás férfiakból fog kialakulni.) A jövőre vonatkozó kérdésünk maradjon megválaszolatlan: milyen hatással lesz a bevezetendő technikusképzés a fiúk felsőfokú továbbtanulási terveire, különösképpen azokra a szakterületekre, amelyeknek elnőiesedésével találkoztunk, ill. hogyan hat ez a lehetőség a biztonságra törekvő, fizikai származású, falun lakó tehetséges fiatalokra. IMRE LEPSÉNYI: VILLAGES AND INTELLECTUAL REPLACEMENT (Summary) No society can be indifferent to the replacement of its intelligentsia. In Hungary the intellectual class became more closed and even to-day only about one third of the replacement draws on self-reproduction. Some conclusions of this study are based on this nationwide trend. The situation with regard to the replacement of male intelligentsia is quite peculiar: one third is constituted of the offspring of working class fathers and two thirds of the sons of intellectuals. The reason for the very small number of male students in higher education is to be ascribed to the school-system, to the social stratification, to the structure of settlements and to certain misconceptions of values. Underplanning with regard to choice of both profession and school is typical of the sons of physical workers in rural districts. The decreasing prestige of professions requiring high school training with holds mainly the young males of the class described above from studies demanding a longer period of time.