A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

B-szekció - Lepsényi Imre: A falvak és az értelmiségi utánpótlás

Ha e jelenségek számos oka közül az iskolaszerkezeti okokra koncentrálunk, hamar eljutunk az általános iskolához. Az erre épülő középfokú iskolatípusok arányain és szakmai szerkezetén keresztül közvetítődnek azok a szelekciós folyamatok, amelyek kialakítják a diplomások rétegét (nemösszetételét). A felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés elsődlegesen a gimnázium feladata, a szakközépiskola a szakirányú továbbtanulásra felkészítés funkcióját látja el (a nappali tagozaton vizsgázók 72—73%-a gimnáziumban, 27— 28%-a szakközépiskolában érettségizett). így vizsgálódásunk szempontjából 2 fontos kérdés van: — Településtípusonként milyen arányban jelentkeznek a tanulók továbbtanulás lehetőségét biztosító középiskolába, illetve ezen belül az elsődleges funkcióként felsőfokra felkészítő gimnáziumba? — Továbbá milyen a fiú-arány a gimnáziumba jelentkezetteknél? Ebben a fiú-arányban milyen mértékű a falvak, azon belül is a fizikai dolgozók gyermekeinek részesedése? A Zala megyei 7. osztályos tanulók pálya- és iskolaválasztási szándékának alakulása településtípus (falu—város) alapján az 1979,'80-as tanévben Iskolatípus Településtípus 7. o. eleje 7. o. vége A felvettek %-os aránya az 1981/82-es tanévre* Gimnázium város falu 24,3 16,9 24,7 13,6 20,7 Szakközépiskola város falu 23,4 17,5 31,6 26,6 30,3 Szakmunkásképző város falu 52,3 65,6 43,4 59,8 49,0 ""Ugyanazon évfolyamból. Néhány következtetés: a) A gimnáziumot — a felkészülés folyamatában — mindig a városiak választották bátrabban (nagyobb arányban), — sőt, valamennyit nő is (0

y

4%) az ezen iskolatípus iránt érdeklődők aránya a városiak esetében, a falusiak esetében viszont ehhez viszonyítva erősen csökken (3,3%). b) A falusi gyerekek kisebb aspirációs szinttel indulnak (gimnázium 16,9— 24,3; szakközép. 17,5—23,4). c) A szerzett ismeretek hatására a városiaknál nagyobb a mozgás — a szakközépiskola iránti érdeklődés — az arányokat tekintve — egyértelműen a falusiaknál az erősebb. d) A városban tanulókat pályaválasztásuk alapján nem a gimnáziumba lehetne sorolni, mégis ezt az iskolatípust választják: ugyanakkor a fa-