A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

B-szekció - Lepsényi Imre: A falvak és az értelmiségi utánpótlás

lusiak — bár felsőfokú pályára gondolnak — a hozzá vezető iskolai utat nem a gimnáziumban látják, — biztonságra törekvés (érettségi-fszakképesítés). e) A középiskolákra vonatkozó adatokból következik, hogy a szakmunkásképzésből a falusiak részesednek nagyobb arányban. A fiúk részvétele a gimnáziumi oktatásban I. A fiúk megoszlása az egyes iskolatípusok között (Zala megyében) Iskolatípusok : Az 1982/83-as tanévben a 8. osztályok elsősorbani jelentkezésének megoszlása Egészében Fiú Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző 18,4 36,4 45,2 14,2 34,9 50,9 Összesen : 100,0 100,0 Jellemzők: — Gimnáziumba 14,2, szakközépiskolába 34,9, szakmunkásképzőbe 50,9%-uk jelentkezett. — Ez lassan egy évtized óta tartó tendencia. — Következménye: a társadalmilag szervezett szektorokban foglalkoztatott, szellemi foglalkozású nők 1970-ben mért 22,1%-os aránya 1980-ra 32,9%ra emelkedett — a férfiaké 17,1%-ról 20,7%-ra nőtt. — Mindez sok vonatkozásban természetes, de nem ellentmondás nélküli folyamat. — Kevés az általános (gimnáziumi) képzésben résztvevő fiúk aránya! 2. Fiúarány a gimnáziumban: a) Az orientáció és a társadalmi értékalakítás hatására hullámzik, de a tendencia markáns: 1973/74 37%, 74/75 37,6%, 75/76 30,0%, 76/77 32,7%, 77/78 32,9% 78/79 36,6%, 79/80 39,8%, 80/81 38,0%, 81/82 28,0%, 82/83 34,9%, 83/84 37,8%. — Az 1975/76-os tanévben a gimnáziumi létszámban csökkenés volt (minőségi javítás). — Innét a fiúk aránya folyamatos emelkedést mutat: 30%-ról 38%-ra. — Az 1981/82-es tanévben társadalmi hatásra 10%-os csökkenés történt (gyorsabb egzisztenciateremtés: több pénz, kevesebb képzési idő), majd fokozatos emelkedés következett (személyhez eljutó orientációval) 37,8%-ra. b) Kevés ez az arány, mivel: — egyedül a gimnázium biztosít komoly nyelvtanulási lehetőséget;