A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
B-szekció - Lepsényi Imre: A falvak és az értelmiségi utánpótlás
LEPSÉNYI IMRE: A FALVAK ÉS AZ ÉRTELMISÉGI UTÁNPÓTLÁS A magyar felsőoktatásra az egyedülállóan alacsony lemorzsolódási arány a jellemző. Magyarországon 100 felvettből 93—94 szerez diplomát. (Ez az arány az európai szocialista országokban 65—80 közötti, Svédországban 50 körüli.) Tehát nem a felsőoktatásban dől el, hogy kiből lesz felsőfokú végzettségű szakember! A másik sajátos jellemzője a felsőfokú végzettséget igénylő pályáknak az elnőiesedés, vagy inkább elfiútlanodás, illetve — a szociológia jelzése szerint a fiúk esetében — az értelmiség túlzott arányú önreprodukciója. A felsőoktatásban az 1982/83. tanévre felvettek nemenkénti megoszlása Zala megyéből Intézménytípusok A felvettek megoszlása nemenként Intézménytípusok Fiú Lány Tudományegyetemek 42,6 57,4 Orvostudományi egyetemek 32,6 67,4 Műszaki egyetemek 77,6 22,4 Agrártudományi egyetemek 47,6 52,4 Egyetemek 51,6 48,4 Gazdasági főiskolák 16,2 83,8 Mezőgazdasági főiskolák 100 r 0 0,0 Műszaki főiskolák 85,5 14,5 Tanárképző főiskolák 26,7 73,3 Tanítóképző főiskolák 13,7 86,3 Óvónőképző intézetek 0,0 100,0 Katonai főiskolák 100,0 0,0 Főiskolák 35,9 64,1 ÖSSZESEN: 45,0 55,0
