A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
B-szekció - Aubert Antal: A mezőgazdaság területfejlesztő szerepe Baranya megyében
sági szabályozók lehetővé tették a mezőgazdasági nagyüzemeknek az ipari (1967-ben), majd a kereskedelmi (1976-ban) feladatok ellátását is, ez elősegítette a települések lakosságának jobb áruellátását (húsfeldolgozás, palackozás, zöldségárusítás stb.). A mezőgazdaságból származó jövedelem tette lehetővé a nagyarányú lakásépítést a falvakban. A termelőszövetkezetek az 1970-es években — általában a települések központjában — sorra hozták létre az irányítás központi épületeit. Igen nagy infrastrukturális hatása volt a szakosított telepek létrehozásának is. A telepek létesítésével párhuzamosan meg kellett teremteni ezek közművesítését is (út, villany, víz, csatorna), amely az összes beruházási költség 1/5-ét tette ki (1975—1980-as átlag). Ezenkívül a termelőszövetkezetek közvetlenül is elősegítették a települések fejlesztését. Ilyen például a munkával, gépekkel, építőanyagokkal történő hozzájárulás az utak r járdák, törpevízművek építéséhez, a villamosításhoz. Vannak olyan települések, ahol a Tsz, illetve ÁG átvette a művelődési ház üzemeltetését, közös beruházásban részt vállalt a bölcsőde, óvoda építésében, fenntartásában. Mindezen túlmenően a mezőgazdasági dolgozók a házak, telkek után fizetett adóval, a nagyüzemek a községfejlesztési hozzájárulással, a gépjármű- és jövedelemadó befizetésével közvetett úton is hozzájárulnak településük fejlesztéséhez. III. Megvizsgáltam a mezőgazdaság településfejlesztési bevételekhez való hozzájárulásának a települések fejlődésében játszott szerepét is. A településfejlesztés döntési és finanszírozási rendszerének gyakorlata az, hogy az egyes településeken keletkezett tiszta jövedelem bizonyos részét elvonják, központosítják és úgy irányítják vissza a településhálózatba, hogy annak túlnyomó többsége lekötődik a felső- és a középfokú központokban. A megyei tanács újraelosztó funkciója következtében a mezőgazdaság hozzájárulását egy-egy konkrét település fejlődéséhez egyértelműen nem lehet kimutatni, hanem csak a megye egészére. A központosított tiszta jövedelem alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy a települések fejlődésében, fejlettségében a mezőgazdaságnak is jelentős szerepe kell hogy legyen. Megvizsgáltam a IV. és V. ötéves tervidőszak főbb településpolitikai jellemzőit és célkitűzéseit, összevetve a két tervidőszak koncepcionális elképzeléseit — amely a gyakorlatban nagyrészt meg is valósult — egyértelműen megállapítható, hogy a megye településhálózat-fejlesztési politikáját a IV. ötéves tervidőszakban decentralizáltabb politika jellemezte (országos összehasonlítás alapján), míg az V. ötéves tervidőszakban ez a centralizált koncepció felé tolódott el. Változatlanul fennállnak a megye aprófalvas szerkezetéből adódó problémák. Ezért nemcsak a megyei támogatás aprózódik szét a sok település között, hanem a községeket megülető helyi bevételek is. A településhálózat korszerűsítése lassú, a megye önerőből nem képes meggyorsítani a településhálózat átalakítását. A mezőgazdasági nagyüzemek településfejlesztő hatásának kimutatása igen sokrétű és bonyolult vizsgálati módszereket igényel. A következőkben ezen eljárások közül igyekszem egyet bemutatni.