A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

B-szekció - Aubert Antal: A mezőgazdaság területfejlesztő szerepe Baranya megyében

IV. Összefüggést kerestem a mezőgazdasági nagyüzemek fejlettsége és a területükhöz tartozó települések infrastrukturális fejlettsége között. A nagyüzemek differenciált fejlődése következtében a termelési színvonalnak eltérő hatást kell gyakorolnia a településekre is. Ezért három kategóriába soroltam a termelőszövetkezeteket (jó, közepes, gyenge) az V. ötéves tervidőszakban elért eredményeik szerint (1. sz. melléklet), és ennek alapján vizsgáltam a körzetükben fekvő települések fejlettségét. Baranya megye településeinek infrastrukturális viszonyait az MTA Dunántúli Intézete részletesen feldolgozta 1960, 1970 és az 1977-es évekre. így lehetőségem volt arra, hogy az egyes települések rangsorban elfoglalt helyét, valamint annak mozgását is követhessem. Az egyértelműen megállapítható, hogy egy termelőszövetkezet és a hozzá tartozó valamennyi község fejlődése között kapcsolat nincs, ez minden különösebb elemzés nélkül is belátható. Marad a termelőszövetkezetek székhely községeinek a vizsgálata. A gazdálkodás színvonala és a Tsz-központokat jelentő települések fejlettsége között közepes erősségű, pozitív korrelációs viszonyt találtam, bizonyos területi koncentráltsággal. Ugyanis a mohácsi járás területén lévő nagyüzemek és községeik mutatták egyértelműen a korrelációt (Somberek, Dunaszekcső, Véménd Geresdlak, Lippó, Majs, Szajk). A megye többi területén csak elszórtan találtam meg az ilyen fajta kapcsolódást (Baksa, Drávafok, Szalánta, Rózsafa). Külön kell megemlítenem a megye területén működő AG-ok településfejlesztő tevékenységét. Területi és termelési nagyságuknál fogva igen jelentős e hatásuk. Az öt ÁG, ill. Kombinát közül kettőnek városi székhelye van (Pécsi ÁG, Szigetvári ÁG), településfejlesztő hatása nagyrészt itt realizálódik. A legnagyobb és legismertebb településfejlesztő tevékenységet egyértelműen a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát fejti ki, majd a Szentlőrinci ÁG és végül a Bikali ÁG. Megállapítható tehát, hogy Baranya megyében az AG-ok mellett a termelőszövetkezeteknél csak a huzamosan jól gazdálkodó nagyüzemek településfejlesztő hatását sikerült kimutatni, azoknál sem a tevékenységi területükhöz tartozó valamennyi községnél, hanem csak a székhely-település esetében. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. HRUBI L. (1981): Baranya megye településeinek infrastrukturális viszonyai. MTA DTI, 28. Közlemények, Pécs. 2. Baranya megye IV. és V. ötéves tervi területfejlesztési koncepciói. Baranya Megyei Tanács.