A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
B-szekció - Bősze Sándor: Kisipari szolgáltatás az aprófalvas Somogyban
BŐSZE SÁNDOR: KISIPARI SZOLGÁLTATÁS AZ APRÓFALVAS SOMOGYBAN 1920—1929 KÖZÖTT Tisztelt Hallgatóság ! Az első világháború és a Monarchia széthullása miatt Magyarország válságosra fordult gazdasági helyzetét a mezőgazdaság hanyatlása határozta meg, amit az export és az ipari termelés csökkenése jelzett. A politikailag önállóvá vált országot egyrészt a nagybirtok túlsúlya, másrészt az ipar sűrítettsége jellemezte, 1 Ennek ellenére a kisipar 25%-os részesedését az ipari termelésben megőrizte. 2 Az ország világháború utáni iparszerkezetének gyökerei több irányba ágaztak. A monarchiabeli ipari fejlődés öröksége elősegítette a kisműhelyek tartósítását. Hatott a nagybirtok piacszűkítő befolyása és alacsony fogyasztási igényszintje is. A gyáripart sújtó gondok enyhítették a konkurenciát és megindították a gyáripari munkásság átáramlását a kisiparba. Az infláció okozta árukereslet és a pénzromlással is összefüggő, enyhülő nagyipari nyomás szintén erősítette a kisipari konjunktúrát, melynek mértékét növelte a külföldi áruk kiszorulása. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az olcsó munkaerő és az alacsony munkabérek, továbbá a kézműipari munka minősége is a gyáriparral szemben, a kisipar szerepét növelte. A városiasodás szintén a kisipar pozícióját erősítette. A kisipar szerepét azonban nem lehet eltúlozni, mert a kapitalizmus fejlődése a nagyüzemi termelés felé mutatott. Igaz, a hazai nagyiparnak a kisipart erősítő befolyása erősebb volt a világátlagnál. Ennek ellenére a kézműipar súlya áttevődött vidékre, ahol az iparengedélyt kérők száma észrevehetően megnőtt. 3 1 LACZKÓ Miklós: Ipari munkásságunk összetételének alakulása (1867—1949). Bp. Kossuth 1961. 108. p. 2 BEREND T. Iván—SZUHAY Miklós : A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. Bp. Kossuth, Közgazd. és Jogi K. 1973. 290. p. 3 LACZKÓ Miklós: lm 109. p. BEREND T. Iván—SZUHAY Miklós: lm. 197—202., 213. p. BEREND T. Iván—RÁNKI György: A magyar gazdaság száz éve. Bp. Kossuth, Közgazd. és Jogi K. 1972. 170. p.
