Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Gyulai Ferenc: A honfoglaló magyarság gabonatermesztése I.
népességek révén, kapcsolatba kerültek a görög, frank—bajor földművesekkel, hittérítőkkel. Ekés földművelésük bizonyítékaként Zalavárról „ralo"-hoz (földtúró eke) tartozó 16,4 cm-es szimmetrikus ekevas került elő, de morva területről nehéz ágyeke leletek is ismertek. 22 A későnépvándorlás korából származó szláv népességhez köthető aszimmetrikus ekevasakkal a Dunántúlon már barázdaszántást folytattak. Ezek az ekék csoroszlyával, azaz a föld függőleges irányú felhasítására szolgáló alkatrésszel is el voltak látvaP Elsősorban nyelvészeti elemzésekre támaszkodva mondja ki GYÖRFFY György, hogy az itt élő szlávság az őszi vetésű rozs és a tavaszi vetésű köles mellett őszi búzát és tavaszi árpát termesztett. Sarlóval arattak. A gabonát nem nyomtatták, mint a magyarok, hanem cséphadaróval 24 csépelték ki. Abban is különböztek tőlünk, hogy a lent termesztették, nem a kendert. 25 A tavaszi árpa termesztésével szemben kételyeink vannak. Ugyanis ennek kisebb a hozama, ugyanakkor éghajlati- és talaj igényében meghaladja az őszi árpáét. Ugyanakkor a tavaszi árpa elsősorban sörárpának kiváló, míg az őszi árpa inkább takarmányozásra alkalmas. A magyarok a len termesztésével és feldolgozásával nyelvészeti elemzések szerint a Kárpát-medencében élő szlávság közvetítésével ismerkedtek meg. 26 Ezeket a megállapításokat a régészeti-növénytani leletek erősen cáfolni látszanak. A házi len (Linum usitatissimum L.) első hazai előfordulása Alpárról, a bronzkor vatyai-kultúra erődített lakótelepéről ismert. Len (Linum sp.) magokat mutattak ki az újabban bronzkorhoz sorolt Lengyel-i lakótelepről és a X. század közepi Fonyód—Bélatelep cölöpépítményeiből. 27 Textíliák — mivel anyaguk a humifikáció során lebomlik — csak ritkán, kivételesen extrém körülmények között 28 maradnak fenn régészeti korokból. Az avarkori jutási temetőből előkerült faszenesedett és nehézfém ionok átjárta szövetdarabkákról FÜZES Miklós kimutatta, hogy azok lenből készültek. Részben import, részben pedig helyben termesztett és feldolgozott lenből származtak. 29 Ezek a leletek arra utalnak, hogy honfoglalóink a Kárpát-medencébe már a len termesztése és feldolgozása ismeretében érkeztek. Ezután nézzük meg, milyen mezőgazdasági eszköz-anyag került elő még hazánk területéről közvetlenül a honfoglalást megelőző időkből. A fejlettebb típusú arató eszköz, a római korban használt hosszú kaszák továbbélésével nem számolhatunk. A legújabb kutatás feltételezi, hogy már a késő-avarok kapcsolatban álltak a szaltovo-majackojei kultúrával. Erre engednek követ22 GYÖRFFY GY. 1977. 422. 23 MÜLLER R. 1982. II. 560. 24 Nem zárható ki, hogy a magyarok cséphadarót is használtak csépléshez, hiszen ismerték (lásd 17. sz. jegyzet). ^GYÖRFFY GY. 1977. 423. 26 MOLNÁR N. 1961. 17. Véleményünk szerint len szavunk egyaránt származtatható az óbolgár „lenstja"-, az ószláv „lentja"-, a latin „linum"- és a német „Lein" szóból. 27 P. HARTYÁNYI B—NOVÁKI GY.—PATAY Á. 1968. 12., 28., 52. 28 Faszenülés, tőzegesedés, nehézfém ionok által konzerválva. 29 FÜZES M. 1964. 437—458.
