Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Gyulai Ferenc: A honfoglaló magyarság gabonatermesztése I.

keztetni Békés megye későavar településeinek cserépbogrács töredékei is.

30 A gabona aratásához használt sarlókon kívül alig ismerünk egyértelműen hozzájuk kapcsolható mezőgazdasági eszközt. A IX. században a leletanyagok tanúsága szerint a korábbi íves sarlók továbbélnek, de mellettük megjelennek az enyhén ívelt rövid kaszák, melyek a takarmánygyűjtés fő eszközei lettek.

31 Jellegzetes leletek a szélesedő pengéjű egyenes irtókapák, valamint a még szélesebb pengéjű nyakkal ellátott kapák. Ez utóbbit valószínűleg szőlőművelésre használták.

32 A Dunántúl északnyugati és nyugati részén minden valószínűség szerint nyugati hatásra jelent meg az ásópapucs.

33 Így az ásópapucsok megjelenése a Kárpát-medencében nem köthető a magyarok bejöveteléhez.

34 Már a rómaiak is ismerték, de mindeddig nem került elő Pannónia egykori területéről. Hazánk területén a népvándorláskorban is volt szőlőkultúra. Minden valószínűség szerint balkáni eredetűek a korból ismert hosszú, keskeny, előrehajló pengéjű, feltűnően kis baltájú szőlőmetszőkések.

35 A mai megítélésünk szerint is helyesebb úgy fogalmazni, hogy honfoglalóink a Kárpát-medencében kevésbé tisztázott körülmények között élő, különböző eredetű agrokultúrával rendelkező, elszegényedő állattartó—földművelő népességet találtak. A magyarság földművelési ismeretei semmivel sem voltak elmaradottabbak, ha ugyan nem fejlettebbek az itt élő népekétől, ületve abba igen jól beleillettek. Másképpen aligha lenne érthető, hogyan tudott a magyarság alig egy évszázad elteltével szilárd alapokra épített, erős feudális államot létrehozni.

36 Ezt bizonyítják a honfoglalás előtt ismert növénytermesztéssel kapcsolatos számunkra legfontosabb szavak finnugor, illetve bolgár—török csoportjai; Finnugor eredetűek: köles, ed 'gabona', kenyér 'kása', fiú 'mesgye', csegely 'ékalakú szántóföld', fürt, meggy, fű, ág, falu, ház, nyomat, vág, tér 'föld?', stb.

37 Bolgár—török eredetűek: eke, árpa, búza, arat, kepe, sarló (?), boglya, gügyü 'maroknyi nád, gabona', tarló, őröl, kölyü 'gabona szétzúzása', szór 'gabona tisztítása', dara, ocsu, gyümölcs, alma, körte, mogyoró, dió, kökény, som, szőlő, kocsány, szűr, bor, búza, karó, borsó, bors, kender, kóró, tiló, csepű, orsó, torma, üröm, kábák, komló, csalán, gyom, gyertyán, gyűrűfa, kőris, tátorján, bojtorján, kalokány, katáng, gyopár, gyékény, cötkény, kőkor cs, kökörcsin, kikirics káka stb.

38 30 SZŐKE Béla szóbeli közlése, in: MÜLLER R. 1982. II. 560. 31

1. m. 497., 560. 32

1. m. 560. f I. m. 561. 34 Pontosan datálható ásópapucs lelet csak a későnépvándorlás korából, Mohácsról ismert (I. m. 444—445.). 35

1. m. 422—423. 36 ERDÉLYI I. 1982. 122. 37

LAKÖ GY. 1967. 69—70., 114—115., 137., 180—181., 207., 223—224., 1971. 278—279., 351—352., 427—428., 1978. 488—489., 628—629., 665—666.; GOMBOCZ Z. 1960. 29.; MAKKAI L. 1980. 7.; MOÓR E. 1943. 17—19. 38 GOMBOCZ Z. 1960. 5—30.; LIGETI L. 1986. 287—284., 308.; MOÓR E. 1943. 20.; ZICHY I. 1923. 51.