Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Gyulai Ferenc: A honfoglaló magyarság gabonatermesztése I.
is fölöttébb valószínű, hogy a nehezen birtokba vett és megmunkált földjeiktől távol tartották állataikat. A római kertkultúra hagyatékaként feltétlenül ismerték, de csak mellékesen űzték a gyümölcstermesztést, a szőlőművelést és a bor készítését, miként az ma is így folyik. Tudták, hogyan lehet a len, vagy a mák magjából olajat sajtolni. 14 Ebből azonban nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, ugyanis az olajos magvakból történő olaj sajtolása ősi eljárás. De nem csak len, mák, olajfa magjából és terméséből, hanem spontán fákéból is ütöttek olajat, így pl. bükk makkjából. Ezek sem ethnikum jelző technológiák, mivel már a neolitikum óta számolhatunk velük. Számos e korral foglalkozó kutató vizsgálta és vizsgálja nyelvünket, hogy a meghonosodott szláv eredetű szavainkból indirekt módon következtessenek a honfoglaláskori szlávság mezőgazdasági kultúrájára. 15 Kétségtelenül szláv eredetűek az állattartás akol, jászol, járom, iga szavai. Igen jelentősek a földműveléssel kapcsolatos szóátvételeink ; borona, kapa 'eredetileg ásást jelentett', az eke részei: lemez, csoroszlya 1 ' 1 , gerendely, pating 'az ekét az eketaligához rögzítő lánc vagy kötél", kabola 'ágyeke', kakat-szeg, barázda, láz 'irtás', mesgye. A szénagazdálkodás, gabonatárolás és feldolgozás szláv jövevényszavai; széna, villa, kazal, gereblye, petrence, kasza, kalangya 'levágott szálasgabona tárolása', szín, lapát, csép, 17 parlag, ugar, 18 kalász, szalma, polyva. Számos növénynevünk is szláv eredetű; gabona 'bizonytalan jelentésű kása, vagy kenyér növény', mohar, rozs, zab, len, bab 'lóbab', lencse kapor, retek, tök 'kobak', 19 káposzta, ugorka, cékla, murok, bükk, cser, jegenye, gomba. Korábban is sok gondot okozhatott a pipacs és a konkoly, valamint a ragya és a rozsda. Ugyanis valamennyi szláv eredetű jövevényszavunk. A jövevényszavak elemzéséből azonban nem szabad levonnunk azt a téves következtetést, hogy a magyarok az itt talált szlávok révén ismerték meg az istállózó állattartást, a takarmányozást és a földművelés szabályozott talajváltó rendszerét. 20 Hiszen a fenti szójegyzék tagjainak jó részét tőlünk Keletre is ismerték, használták, termesztették: nem jelentenek ethnikumhoz köthető termelési módszert, eszközt, növényt. Jelen sorok írója ugyan nem nyelvész, de annyit észlel, hogy a szláv eredetű szavaink között sok a fölösen átvett jövevényszó, 21 holott a magyarság már a Kazár kaganátus területén, illetve már előtte ismerte ezen szavak jelentését. Kétségtelen, hogy a szlávokra áttételeken keresztül is hatottak az antik hagyományok. Mezőgazdasági kultúrájuk is fejlődött az avar és bolgár—török 14 NIEDERH AUSER E. 1967. 35. 15 BALASSA I. 1966. 133.; GYÖRFFY GY. 1977. 420—423.; RAPAICS R. 1943. 68. 16 Valószínűleg az eke és a csoroszlya szavaink még régebbi, dél-ukrajnai eredetűek. 17 Kiszorította a régi magyar „másfélfa" elnevezést. 18 Magyar megfelelője a 'nyomás' szó volt. 19 A „főzelék tök" = Cucurbita pepe L. újvilági eredetű! 1492 előtt az Óvilágban csak a Lagenaria siceraria (MOLINA) STANDLEY kabak és lopótök (változatok) tolták 20 CS. SÓS A. 1967. 166. 21 Pl. gabona, tök, csép, mesgye, ugar.
