Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)
A Mosaburg környéki pogány, és a Kelet-Alpokvidék ugyancsak pogánj'. 9. század második felébe tartozó temetőiben talált leletanyaggal rokon vonásokat mutat egy Letenyén feltárt temetőrészlet 81 és egy Kaposvár határában feltárt temető. 82 E temetőt csak néhány apróbb részletben színezik a Mosaburg körül megismert viszonyokat. A Mosaburg életéről legtöbb és legrészletesebb információt tartalmazó Conversio Bagoariorura et Carantanorum 83 (A bajorok és karantánok megtéréséről) című vitairat, mely a 870-es évek elején készült, mintegy 30 templomot ill. nemesi udvarházat sorol fel, megismerjük belőle a legjelentősebb nemesek neveit és több történeti eseményről csak ebből értesülünk. Nem egy kutatót kísértett meg az a szép feladat, hogy az ebben a fontos írásos forrásban szereplő helyneveket azonosítsa a mai helyekkel, 84 de kétséget kizáróan eddig csak Mosaburgot sikerült azonosítani Zalavár—Várszigettel. Dél-Alföld Ügy érzem, érdemes átpillantani a Dunán, s megnézni — ha csak egészen vázlatosan is —, mi történt az avar birodalom törzsterületén, miután a IX. század elején leáldozott annak csillaga. Újabban feltételezik, hogy 803—804 táján a dél felől betörő bolgár seregek támadása is siettette az avar birodalom bukását, bár a felhasznált forrás, a Suda-Lexikon (IX. sz.) „Bolgaroi" címszava nem tartalmaz erre utaló egyértelmű adatot. 85 De még ha be is törtek a bolgárok, nyilvánvaló, hogy egy — bármilyen pusztító — hadjárat sem irthatta ki e terület avar lakosságát. S valóban, számos olyan késő avarkori temető ismert Szeged, 86 Szentes 87 vidékéről, melyet legalább a IX. század első felében még használtak; e térségben találták meg a nagyszentmiklósi kincs néven sze79 KISS, A.: Avar cemeteries in qountry Baranya. Cemeteries of the Avar Period (567—829) in Hungary, vol. ". Budapest. 1977. 80 VINSKI —GASPARINI, K.—ERCEGOVlC, S.: Ranosrednjovjekovno groblje u Brodskom Drenovcu. Vjesnik Arheoloskog Muzeja u Zagrebu. Trece Serije I. Zagreb, 1958. 129—161.; BUNARDZlC, R.: Izloéba menőre iz Őelareva. Beograd. 1980. 81 H. KERECSÉNYI, E.: IX. századi sírok Letenyén. FolArch 24 (1973) 135—151. 82 BÁRDOS E. ásatása. Közöletlen. ^legújabb feldolgozása WOLFRAM, H.: Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Das Weißbuch der Salzburger Kirche über die Erfolgreiche Mission in Karantanien und Pannonién. Wien—Köln—Graz, 1979. 54 összefoglalóan ld. CS. SÖS, Á. : Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert. Münchner Beiträge zur Vor. und Frühgeschichte 22. München, 1973. 127—170. 85 BÓNA, I.: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon, in: Magyarország története, Előzmények és magyar történet 1242-ig. Budapest, 1984. 370—374.; Gjuzelev, V.: Bulgarisch— fränkische Beziehungen in der ersten Hälfte des IX. Jahrhundert. Bizanthinobulgarica, 1966. 15—39. 86 FETTICH. N.: A honfoglaló magyarság fémművessége. ArchHung 21 (1937); UÖ.: Symbolischer Gürtel aus der Awarenzeit. (Funde von Bilisics). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 12 (1963) 61—89.; KOVRIG, I.—KOREK, J.: Le cimetière de l'époque avare de Csóka (Őoka). ActaArchHung 12 (1960) 257—297. 87 KOREK, J.: A szentes—kajáni avarkori temető. Dolgozatok. Szeged 19 (1943) 1—91.
