Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)

és a Várszigeten megismerteknek csupán halvány visszfényed. Gyakoriak az egyszerű drótékszerek, a pajzsosán kiszélesedő fejű gyűrűk, többtagú rúdgyöngyök. Több sírban volt edény ill. polírozott felületű palack, s előkerült néhány olyan tárgy is, ami érdekes kulturális kapcsolatok emléke: így pl. egy pontkörökkel díszített csontnyelű vaskés

63 — a Felső-Duna-medence irányába mutató importtárgy —, ill. egy agancs sótartó, melynek egyik oldalán életfa két oldalán álló szarvmaszkos lovak bevésett ábrája látható

64 — amihez hasonló a már említett dalmáciai példák mellett Pittenből

65 és Sopronkőhidáról

66 került elő. De több olyan tárgyat említhetnénk akár e temetőből, akár Borjúállás-szigetről, akár Zalaszabar—Dezső-szigetről,

67 ahol egy kisebb temető sok rendellenesen eltemetett sírja vált ismertté, akár pedig a Garabonc— Ófalu szigeten kiásott, egymáshoz viszonylag közel fekvő két nagycsaládi temetőből,

68 melyeknek Oberpfalzban, Felső-Ausztriában, a Keleti-Alpokvidéken, Észak-Kisalföldön vagy Dalmáciában találhatók meg a párhuzamai. A garabonci két kis temető érdekességét a fegyveres (harcos) sírok adják: egy sírban egy kétélű kardot találtunk, melynek markolatát és tokját valószínűleg a tulajdonosa készít(t)ette, miután valahol hozzájutott a pengéhez, több másikban nagy harci késeket (scramasax) ún. balti szerkezetű tokba helyezve, ill. köpüs, szakállas nyílhegyeket leltünk. A női ékszerek az esztergályhorváti—bárándpusztai temetőben megismert típusokból állnak. A

; Kis-Balaton elárasztandó — és azóta már el is árasztott — területének több pontján tártunk fel kisebb telepet ill. településrészt is.

69 A félig földbemélyített, kőkemencés házak változatos szerkezetűek voltak, bennük pedig a temetőkből is ismert kerámiát, továbbá ún. lepénysütő tálakat és gyakran használati eszközöket (kés, sarló, borotva, nyílhegy, ékszer) találtunk, amik alapján biztosan keltezhettük a telepeket a IX. sz. második, és a X. század első felére. Mint a fentiek alapján valószínűleg nyilvánvalóvá válst, igencsak sokszínű, összetett anyagi műveltség képe bontakozik ki Mosaburgban és környékén. A két fő komponens a nagymorva és a Keleti-Alpokvidék kultúrája, de jelentős kapcsolatok mutatnak Dalmácia ill. az Észak-Kisalföld (Nyitra környéke) irányába is, s bizonyos területeken messze a mai bajor, felső-ausztriai lelőhelyeken talált leletanyag párhuzamai köszönnek vissza. Más szóval 63 SZŐKE, B. M.: Ein charakteristischer Gebrauchsgegenstand des Ostfränkischen Grenzgebietes: das Eisenmesser mit Knochengriff. ActaArchHung 34 (1982) 23—39. 04 ld. 37—38. jegyzeteket. Néhány díszítetlen mellett egy-egy karcolt díszű Esztergályhorváti—Bárándpusztán és Zalaszabar—Dezső-szigeten (Müller R. közöletlen ásatásai) került elő. 65 FRIESINGER, H.: Studien zur Archäologie der Slawen in Niederösterreich. II. Wien, 1975—77. Taf. 14., (Grab XVIII.). m TÖRÖK, GY. : Sopronkőhida IX. századi temetője. FontesArchHung Budapest, 1973. 54—59., 11. tábla 1—2., 31. ábra. (48. sír). 67 MÜLLER R. ásatása, közöletlen. 68 VÁNDOR L. és a szerző ásatása, közöletlen. 09 VÁNDOR L. és a szerző ásatásai Balatonmagyaród—Fekete-szigeten, Kiskányaváron, Kányavári szigeten, Szarkaváron, Homoki dűlőben és Hídvégpuszta. Déli révnél, ill. Garabonc—Ófalun, továbbá MÜLLER R. által feltárt telepmaradványok Zalaszabar—Borjúállás-szigeten. Közöletlenek.