Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)
vesztetté vált a frankok előtt, hiszen a vallási kérdéseken keresztül a nagyhatalmi politika kérdéseibe szólt bele, s nem éppen hűbérurai szája íze szerint, így, amikor Method a bajor papok fogságába került 873 táján, tisztázatlan körülmények között ő is eltűnt. Utódai frank tisztviselők, akik közül (Gozwin mellett) a század végén ismerünk még egyet név szerint: Braszlavot. 42 A fent igen vázlatosan ismertetett történeti események egyik fő színhelye Mosaburg, frank közigazgatási központ és egyben Pribina és Kocel birtokközpontja a Zalavár melletti mocsárból kiemelkedő szigeteken épült meg. E településegyüttes magja a Vársziget, melynek szélén kő—fa szerkezetű földsánc fut körbe. Az 1946-ban megindított rendszeres ásatások a Vársziget déli részén egy korábban itt létesített homokgödör körül többrétegű, IX—XI. századi temetőt tártak fel, melyet valószínűleg egy IX. században emelt templom körül hoztak létre; a templomot azonban még a múlt század végén az alapokig lebontották, köveit elhordták és újra beépítették. A temető IX. századi sírjaiban részben nagy fakoporsókban találták a halottakat; viszonylag kevés régészeti lelet volt azonban csak a sírokban. így néhány nagymorva jellegű, ún. „veligrádi stílusban" készített aranyozott ezüst és ezüst függő és gyűrű, továbbá gyöngysorok ill. nagyobb kések (scramasaxok) és sarkantyú került elő belőlük. A sarkantyú a Dalmáciában megismert bujtatófüles típusú — s mivel Zalavár környékén még több darab került elő ebből a fajtából, — sőt szinte csak ez a típusú sarkantyú található meg itt ezért a bonyolultabb körülírás helyett akár dalmát—pannon sarkantyúnak is nevezhetjük őket. 43 Ugyancsak a Vársziget ásatása során bukkantak rá egy XI—XII. századi kápolnára és a körülötte lévő temetőre, s megtalálták az egyéb Árpád-kori és a török-kori építkezések emlékeit is. 44 Az utóbbi évek igen fontos új eredménye, hogy úgy látszik, sikerült lokalizálni a Várszigeten belül (annak ÉK-i felén) Pribina és Kocel udvarházát, annak palánkfalú erődítését, világi és egyházi építményeit is. 45 1946-ban kezdődött a Várszigettől ÉK-re fekvő Récéskút-szigeten is a régészeti feltárás. Ekkor egy háromhajós, kőből épített bazilika került napvilágra, amit művészettörténeti érvek alapján a IX. századra kelteztek. 40 1961—63 között újabb ásatást folytatott itt Cs. Sós Ä. Megállapította, hogy 42 KOS, M.: Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Razprave znanstvenega drustva v Ljubljani 11. Historicni odsak 3. Ljubljana, 1936.; GYÖRFFY, GY.: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Budapest, 1958. 152—157.; CS. SÓS, Á.: Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert. Münchner Beiträge zur Vor- und Frühgeschichte. 22. München, 1973. 29—66.; BÓNA, I.: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon, in: Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Budapest, 1984. 346—370.; WOLFRAM, H.: Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Das Weißbuch der Salzburger Kirche über die erfolgreiche Mission in Karantanien und Pannonién. Wien— Köln— Graz, 1979. 43 SÓS, Á.: Die Ausgrabungen Géza Fehérs in Zalavár. ArchHung 41 (1963) 42—68. 44 SÓS, Á. i, m. (1963) 118—210.; BÓNA, I.: Arpadenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet von Dunaújváros. Alba Regia 16 (1978) 136. 45 CS. SÓS Á. szíves szóbeli közlése. ^BOGYAY, Th. von: Die Kirchenorte der Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Südost—Forschungen 19 (1960) 52—70.; DERCSÉNYI, D.: Vorromanische Kirchentypen in Ungarn. ActaHistArt 20 (1974) 1—12.
