Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)
a kőből épített bazilika előtt már állt itt egy kő—fa szerkezetű, azt megelőzően pedig egy fatemplom, s míg ezek a IX. századra, a kőtemplom a XI. századra keltezendő/' 7 E rekonstrukciót azonban építészettörténeti 48 és régészeti, sztratigráfiai 49 megfontolások alapján kevéssé valószínűsíthetjük. A bazilika körül kiásott többrétegű temetőrészekben csak kevés mellékletes sír volt s azok leletanyaga is annyira szegényes, hogy alig használható a keltezésre. Végül megemlítendő, hogy a sziget fel nem tárt részén egy, a templomhoz kapcsolódó kolostor maradványait gyaníthatjuk. A közelmúltban fejeződött be két olyan ásatás, amelynek eredményeképpen újabb IX. századi templomok és a köréjük telepített temetők sírjai bukkantak felszínre a Vársziget térségében. Az egyik templom a Várszigettől északra fekvő Kövecses-szigeten 50 , a másik a Vársziget DNy-i szomszédságában fekvő Borjúállás-szigeten került elő. 51 Utóbbi valószínűleg boronaszerkezetű fatemplom volt. apszisát lesározták, hajójának padlóját pedig római tegulákkal borították be; a hajó apszishoz közeleső harmadában egy szentélyrekesztő (?) korlát alapozása gyanítható. A templomot négyszögletes alaprajzú palánkfal kerítette, nyugati oldalán kapuval. A templom körül többrétegű temető terült el; sírjaiban minden bizonnyal különböző társadalmi (s talán etnikai) rétegekhez tartozók nyugodtak. így főként a templomhoz közel több sírban is igen gazdag viseleti tárgyakat tárt fel Müller R.: „veligrádi stílusú" függőket és gyűrűket aranyozott ezüstből és ezüstből, többtagú rúdés millefiorigyöngyöket, ezüst lemezből domborított gyöngyöket és díszes lemezgombokat (gombiky) — azaz a nagymorva sáncvárak templom körüli temetőiben megismert míves ékszereknek szinte pontos párhuzamait. Ugyanakkor a szegényesebb mellékletül női sírokban a Keleti Alpok-vidék temetőiből ismert ékszerek kerültek ki: üreges lemez-, ill. üveggömbcsüng ős hurkos-kampós záródású függők, alsó karikaíven többszörösen hurkolt ill. lefelé szélesedő spirálcsüngős fülkarikák, pajzsosán kiszélesedő fejű lemezgyűrűk, színes többtagú rúdgyöngyök (Giesler-féle Köttlach I. horizont). 32 Ez a Mosaburg területén talán legteljesebben feltárt udvarház — melynek építését viszonylag későre keltezi az a tény, hogy a sírok alatti rétegben ugyancsak 9. századi települési objektumok voltak — igen mély és alapos ismereteket nyújt Mosaburg belső viszonyainak és mindennapjainak megismeréséhez. A Zala mocsarában lévő szigetekre települt közigazgatási központban 53 feltártak néhány speciális kézműves tevékenységre utaló műhelyt is, így pl. 47 CS. SÓS, Ä.: Berichte über die Ergebnisse der Ausgrabungen von Zalavár— Récéskút in der Jahren 1961—63. ActaArchHung 21 (1969) 51—103. 48TÓTH, S.: Régészet, műemlékvédelem, történelem. Építés—építészettudomány 5 (1974) 617—630. 49 SZŐKE, B. M.: Zalavár. Zalai Gyűjt 6 (1976) 76—84.; CS. SÓS. Á.: Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról. Zalai Gyűjt. 6 (1976) 105—139. :,0 CS. SÓS A. ásatása. Közöletlen. 31 MÜLLER R. ásatása. Közöletlen. Ezúton is köszönöm, hogy ásatásának anyagai megnézhettem, és hogy főbb eredményeiről tájékoztatott. 52 A férfisírok — a hasonló típusú nagymorva temetőkkel ellentétben — feltűnően szegények, igen gyakran melléklet nélküliek. 33 a település jellegére ld. SZŐKE, B. M.: Zalavár. Zalai Gyűjt. 6 (1976) 91—100.
