Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)

gyepűelve; a IX. század elején pedig ,,

Avaria" néven tűnik fel az írásos forrásokban.

12 A Felső-Duna-medence jellegzetes IX. századi temetőiben, mint pl. Sopronkőhidán,

13 Sopron-Présháztelepen,

1

'

1 Sieghartskirchenben

15

, Tulnnban,

111 Pottenbrunnban,

17 Pittenben.

18 Windeggben

19 és még egy sor kisebb temetőrészben

20 megfigyeltek alapján e terület sajátos kulturális (anyagi műveltségi) vonásai a következőkben foglalhatók össze. A temetőn belül nagyobb csoportokat alkotó sírok soros elrendezésűek, Ny—K tájolásúak, bennük gyakori az étel—ital melléklet; Igen jellemző temetkezési szokás az — az avarkori részleges állatáldozat megadásának hagyományán nyugvó (a 'pars pro toto' elvén alapuló) — rítus, amikor a szarvasmarha (esetleg több szarvasmarha) homlokban keresztbe hasított koponyarészét helyezték a halott mellé. Ezt a temetkezési szokást egyesek pogány kultusz emlékének tartották, s halotti maszkként értelmezték — tévesen.

21 A női sírokban főként különböző drótékszerek találhatók a koponya táján, gyakran több párban is, így a hengeres és a lefelé szélesedő spiráscsüngős, az alsó karikaívén tekercselt díszű, láncocskás csüngőjű és a kétpántos karikák, a különböző formájú lemezgömbcsüngős és az alsó karikaívén néhány granulátumból összeállított szőlőfürtös függők. A gyöngysorok különböző színű többtagú rúdgyöngyökből és millefiori-gyöngyökből állnak, melyek közé ólomlunulákat, -kereszteket, öntött avar övdíszrészeket (másodlagos felhasználásban) fűznek. A kéz díszei a lemezből kivágott pánt- ill. pajzsosán kiszélesedő fejű pántgyűrűk. Ezek mellett csont-, bronz- és vas tútartók, orsó12

BÓNA, I.: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon, in: Magyarország története, Előzmények és magyar történet 1242-ig, Budapest, 1984. 347. 13

SZŐKE, B.: IX. századi sírok Sopronkőhidán. Soproni Szemle 9 (1955) 55—68.; TOROK, GY.: Sopronkőhida IX. századi temetője. FontesArchHung Budapest, 1973. l/,

TOMKA, P.: A sopron—présháztelepi IX. századi temető. Arrabona 11 (1969) 59—90. 15 MITSCHA—MÄRHEIM, H.: Das karolingische Gräberfeld von Sieghartskirchen, NÖ und seine Bedeutung für die mittelalterliche Siendlungsgeschichte. ArchA 13 (1953) 21—39. 16 FRIESINGER, H.: Frühmittelalterliche Körpergräber in Tulln, NÖ. ArchA 50 (1971) 197—267. 17 FRIESINGER, H.: Frühmittelalterliche Körpergräber aus Pottenbrunn, Stadtgem. St. Pölten, Nö. ArchA 51 (1972) 113—190. 18 FRIESINGER, H.: Studien zur Archäologie der Slawen in Niederösterreich II. Wien, 1975—1977. 19

TOVORNIK, V.: Slawische Grabfunde aus nördlichen Donauufer bei Windegg, Gem. Steyregg, pol. Bez. Urfahr—Umgebung. JbOÖMvereines 122 (1977) 33—60. 20 FRIESINGER, H.: Beiträge zur Besiedlungsgeschichte des nördlichen Niederösterreich im 9. bis 11. Jahrhundert. ArchA 38 (1965) 79—114.; UÖ.: Studien zur Archäologie der Slawen in Niederösterreich I. Wien 1971—1974, II. Wien, 1975— 1977. 21 a kérdésről: TÖRÖK, GY.: Pogány kultusz emléke a sopronkőhidai temetőben. FolArch 14 (1962) 83—93., TOMKA P.: A sopron—présháztelepi IX. századi temető. Arrabona 11 (1969) 78—79.; FRIESINGER, H.: Studien zur Archäologie der Slawen in Niederösterreich I. Wien, 1971—74. 85—86.; SZÖKE, B. M.: Zur Problematik des Bestattungsritus mit verstümmelten Rinderschädel des Typs von Sopronkőhida. ActaArchHung 31 (1979) 51—103.