Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.

gye teljes felszabadítása április elején fejeződött be, szovjet és a velük együtt harcoló bolgár csapatok több mint kéthetes küzdelme után.

7 Zalában nem volt elemi erejű spontán népmozgalom, központi segítség kellett még a munkáspártok megszervezéséhez is.

8 Ezek az országos támogatással létrehozott pártszervezetek adtak alapot a nemzeti bizottságok tényleges megalakításához, de a megye legjelentősebb munkáslakta centrumaiban pl. Nagykanizsán, Sümegen, Tapolcán stb. megindult a helyi baloldali erők öntevékeny mozgolódása is.

9 'Lásd. M. Szabó Miklós: A magyarországi felszabadító hadműveletek 1944—1945. Kossuth Könyvkiadó, 1985. 167—168. oldal és 170—171. oldal. A szerző megemlíti: „az alapos és lelkiismeretes helytörténészi kutatás feltárta, hogy Nemesmedves elfoglalásával — tehát április 4-én — nem fejeződött be maradéktalanul hazánk felszabadítása..." Lásd még Zielbauer György: Adalékok Vas megye felszabadításához, Tudományos szocializmus füzetek 77. sz., 1984, kiadja a Művelődési Minisztérium Marxizmus—Leninizmus Oktatási Főosztálya. Szerkesztette: Korom Mihály és Szeredi Péter 45. oldal. A szerző leírja, hogy „... A harcok befejeződésével, illetve a fegyverek elnémulásával kapcsolatos kételyeinknek adunk hangot Gáborjánháza és Tornyiszentmiklós plébániák halotti anyakönyvi bejegyzéseinek vizsgálata alapján. Gáborjánháza halotti anyakönyve szerint 1945. április 8-án halt meg egy férfi 56 éves korában. Tornyiszentmiklós halotti anyakönyve szerint a háborús cselekmények miatt meghaltak száma 16 fő volt, 1945. április 3—12-e közötti időszakban a plébániához tartozó községekben..." „.. .ezek szerint Zala megye déli térségében 1945. április 4-e után néhány napig még dörögtek a fegyverek és a háború még polgári áldozatokat is követelt." Mindez persze nem változtat azon a tényen, hogy 1945. április 4-e hazánk felszabadulásának napja, legnagyobb nemzeti ünnepünk, de a történelmi hitelességhez hozzátartozik ez a néhány adalék. y

Tóth Lászlóné: Az MKP szerveinek és szervezeteinek működése, szervezeti felépítése Zala megyében, 1945—1948. Kiadja az MSZMP Zala Megyei Bizottság Archívuma, Zalaegerszeg, 1975. 15. oldal 9 A nemzeti bizottságok tevékenységével Zala megyében az alábbi tanulmányok foglalkoznak: Jakabf i Rudolf : A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig, Különnyomat a Zalai Gyűjtemény II. kötetéből, kiadja a Zala Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya, Zalaegerszeg, 1974. Göncz Ferenc: A nemzeti bizottság tevékenysége Nagykanizsán (kézirat) Dr. Kell Andor; A Keszthelyi Nemzeti Bizottság története 1945—1949 (kézirat) Katona József né: A Keszthelyi Nemzeti Bizottság megalakulása és tevékenysége (kézirat) Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után, Levéltári Közlemények, 1960. 31. évfolyam 3—21. oldal. Dr. Merényiné dr. Szabó Zsuzsa: A népi szervek megalakulása és tevékenysége a felszabadulás után Zala megyében. Kéziratban levő, elfogadott doktori disszertáció, melyből egy részletet ugyanezzel a címmel közölt az MSZMP Zala Megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságának 1985-ös Evkönyve, Szerkesztette: dr. Jakabfi Rudof, Kiadja: a Zala Megyei Lapkiadó Vállalat, 1985. 39—47. oldal Balogh Miklós: A nemzeti bizottságok megalakulásának körülményei Zala megyében, Évkönyv 1984, A Magyar Szocialista Munkáspárt Zala Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága, Szerkesztette: dr. Jakabfi Rudolf, kiadja a Zala Megyei Lapkiadó Vállalat, 1984. 137—167. old. Balogh Miklós: A nemzeti bizottságok szerepe az újjáépítésben, a termelés megindításában és a közellátás biztosításában, Évkönyv 1985, 25—38. oldal. Balogh Miklós: A nemzeti bizottságok megalakulása és tevékenysége Zala megyében 1945—1949. Doktori értekezés kéziratban.)