Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.

A régi közigazgatás népi ellensúlyaként jelentkező nemzeti bizottságok hatáskörét központilag ekkorra mind jobban beszabályozták. A 14/1945. ME. sz. és az azt kiegészítő 1030/1945. ME. sz. rendeletek módosították a nemzeti bizottságok jogkörét, így 1945. április 26-tól helyi hatalmi funkciójuk is megszűnt, társadalmi—politikai szervvé váltak, feladatuk a szervezés, politikai ellenőrzés, eseti ügyintézés lett.

10 Ugyanakkor irányításukra, országos összefogásukra még nem hozták létre — bár tervezték — központi szervüket, az Országos Nemzeti Bizottságot.

11 Zalaegerszeg a felszabaduláskor megyeszékhely, közigazgatási központ, hivatalnok—kisiparos jellegű, nagy átmenő forgalmat lebonyolító „huzatos" város volt. Lakóinak száma nem érte el a 13 ezret, még a városban rekedt menekültekkel együtt sem, akik az alábbi településekről származtak; Aldorf, Apatin, Békéscsaba, Budapest, Csíksomlyó, Dárda, Debrecen, Dés, Gyula, Hatvan, Kassa, Kézdivásárhely, Kiskunfélegyháza, Kiskundorozsma, Kolozsvár, Léva, Magyarbánhegyes, Marcali, Marosvásárhely, Máramarossziget, Mezőkovácsháza, Mohács, Nagyatád, Nagyberezna, Nyíregyháza, Pécs, Siklós, Szabadka, Szentes, Szentlőrinc, Szigetvár, Szombathely, Ungvár, Újvidék.

12 Az ittmaradók nagy száma ellenére is 12%-kal csökkent háború után a lakosság lélekszáma. Jelentős ipar nem volt, a megyeszékhelyen, csak 9 „gyárszerű ipari üzem": 3 téglagyár, 2 gépműhely, 1—1 asztalosműhely, cementárugyár, tejüzem, gyantagyár.

13 A lakosság foglalkozási megoszlása szerint mégis az iparban dolgozók száma a legtöbb, persze kisüzemi keresőkről van szó, akiknek egyharmada olyan önálló kisiparos, aki még tanoncot sem tartott. Sok volt az őstermelő, csaknem ugyanannyi a közszolgálatban lévő és a szabadfoglalkozású. Számottevő a nyugdíjas, házicseléd és a kereskedelmi alkalmazott. Jelentős számú diák élt a városban, hiszen liceum (tanítóképző), gimnázium és felsőkereskedelmi iskola is működött Zalaegerszegen, s így a paptanárok és állami alkalmazású pedagógusok — de más értelmiségiek, orvosok, jogászok stb. — meghatározó szerepet játszottak a hivatalnoki réteg mellett a szellemi életben, a politikai közhangulat formálásában. A nagyüzemi munkásság hiányzott a társadalmi struktúrából.

1

'

1 Az építőmunkások voltak a legszervezettebbek. 1930tól MEMOSZ-székházat működtettek Zalaegerszegen, így a lehetőségekhez képest élénk szakszervezeti és ehhez kapcsolódó kulturális életet éltek.

15 Más, negatív hagyomány is kitermelődött viszont ezen a rétegszerkezeten, mert a kispolgárok, lecsúszott egzisztenciák elégedetlenségét a ,szélsőjobboldal demagógiája használta ki, így a harmincas évek végére megerősödött a nyilas 10

Lásd. Dr. Csizmadia Andor: A nemzeti bizottságok állami tevékenysége (1944— 1949), Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1968, 143—148. oldal 11 Az Országos Nemzeti Bizottság (ONB) 1945. szeptember 4-én alakult meg. 12 ZML. XVII. f/57. ZNB iratai. Az 1945. április 10-től—1946. december 22-ig terjedő időszak menekültjeinek igazolásáról és „B" listázásáról készített feljegyzések helységnevei. "Lásd: Zalaegerszeg, Dokumentumok a város történetéből, Zalaegerszeg, 1985. Kiadja Zalaegerszeg Város Tanácsa V. B., Szerkesztette: Gyimesi Endre, A bevezető tanulmányt írta: Simonffy Emil, 378. oldal. 14 Zalaegerszeg: Idézett mű 35—38. old. 15 Zalaegerszeg : Idézett mű 292. old. - -