Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Srágli Lajos: A magyarországi szénhidrogén bányászat első ötéves tervéhez. Adatok a zalai olajbányászatról
zel négyötödét — az első három évre ütemezték. A teljes összegnek csaknem felét, 132,3 millió forintot szántak kutatófúrásokra, de szerepeltek a tervben lakóépületek építésére (4,6 rnilHó forint) és jóléti építkezésekre (2,3 millió forint) szánt költségek is. A kutatófúrásokra tervezett beruházások aránya is mutatja, hogy a keretterv elkészítésében résztvevő szakemberek a terv teljesíthetőségének kritériumát ebben látták, remélve, hogy a nagyszabású kutatómunka eredményeként új olajtermelő lelőhelyeket fedezhetnek fel. A 310,7 millió forint összes beruházásból a budafai és lovászi mező termelését növelő korszerű termelési kísérletekre 68 millió forintot szándékoztak fordítani. Pénzügyi tervükben az öt év alatt mintegy 587,9 millió forint értékesítésből származó bevétellel számoltak, melyből leszámolva a fúrások és a termelés költségeit (485 r 9 millió forintot), továbbá a beruházásra szánt összeget, az egyenleg 208,6 millió forintos hiányt mutatott, melyet tervhitel igénybevételével szándékoztak kiegyenlíteni. Itt kell megemlíteni, hogy Zala megye ötéves tervében az összes megyei beruházás (1,24 milliárd forint) 24—25%-át ütemezték a bányászati ágazat (melyet itt akkor az olajbányászat képviselt) fejlesztésére 18 , s ez nagyjából megfelel a MAORT kerettervében szereplő előirányzatoknak. A zalai olajbányászat 1950-ben 4058 főt foglalkoztatott, 19 s ennek a létszámnak a terv folyamán további növelését tervezték. Az országos olaj bányászati tervet összeállító bizottság a MAORT üzemeinek létszámát az öt év alatt 100 fizikai és 221 „értelmiségi" dolgozóval szándékozott fejleszteni. A MAORT keretterve ugyan nem tartalmaz utalást a fizikai munkások létszámának emelésére vonatkozóan, de szükségesnek látta a „szakkáderek" számának növelését. Az 1950—54 közti időszakra az üzemekben 16 bányamérnök, 3 gépészmérnök, egy elektromérnök, 8 geológus és geofizikus, 20 technikus, 19 fúrómester, 4 főfúrómester és 26 adminisztratív állományú dolgozó munkába állítását tervezték, melyek közül a fúrómestereket és főfúrómestereket saját állományukból akarták kinevelni. Az olajbányászat ötéves tervének előirányzatai túlzottak voltak, a leromlott állapotú termelőberendezésekkel — melyek a terv kezdetén rendelkezésre álltak — a túltermeltetett olajmezőkből ennek a mennyiségnek a kitermelése csak komoly áldozatok árán lett volna lehetséges. Végül is — bár ez lett volna eredeti célja — a kidolgozott eredeti terv nem vált a termelés számára irányadó dokumentummá, legfeljebb egyes elveiben. Az előirányzatokat nagyon gyakran változtatták, hasonlóan a népgazdasági terv egyéb előirányzataihoz, 20 s az üzemek számára időről-időre utasítás formájában adta meg az Országos Tervhivatal a követendő termelési és fúrási elvárásokat. Az eredeti tervdokumentum adatait csak a munka verseny túltelj esítési százalékszámai viszonyítási alapjaként használták fel. Igaz, eleve számoltak 1S BENCZE GÉZA: i. m. 38. old. 19 BENCZE GÉZA: Az olajipari munkásság helyzete és szerepe a megye társadalmi és gazdasági életében. — MSZMP Zala Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának Évkönyve, 1978. 178. old. (Zalaegerszeg, 1978.) 20 Lásd: BEREND T. IVÁN: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon 1945— 1968.
