Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Petánovics Katalin: A zalai summásgazda Gangmeister im Komi tat Zala

berekét a munkára. Ezt nem szerették a munkásgazdák, már csak azért sem, mert akkor nem tudták rokonaiknak, jóbarátaiknak a könnyebb helyet juttatni. Azt azonban majdnem mindig keresztül "vitték, hogy a több csoportban dolgozó csapat mellé rokonaikat tették meg segédpallérnak. Pál Ferenc pl. 130—150 munkást szokott szerződtetni és két testvéröccse volt a segédpallérja. Helyenként az uradalom saját embereit, — pl. a csőszt — állította e posztra. A gazda utasította a konyhát, hogy melyik mezőrészre mennyi ebédet vigyen a kocsi. Akkord munkánál naponta lemérte a megművelt területet, sőt az értelmesebbje ki is számította az érte járó bért. Pál Ferenc elmondta, hogy 16 évi munkásgazdasága alatt pontos kimutatást vezetett, szépen táblázatba rendezve, úgy, hogy a főintéző még a gyakornokoknak is megmutatta. Soha hiánya nem volt. A háború alatt elégett az összes papírja. Zalavárott a papi birtokon pedig kiszabták a normát embernek és igásállatnak egyaránt. Munka végeztével aztán a pallérnak főhetett a feje, amíg kiszámította a teljesítményt. így jött ki a 100%-nak megfelelő normához képest a negyed ökör, fél ló, negyed ember teljesítmény. Mondta is Keller József: „Nem mindenki vádóta el a pallérságot, mer idegfeszittő munka ám. Jó munkásokat szerezni, azokra felügyelni és azon igyekezni, hogy mindenkinek jó legyen." VIII. Megfizették-e a palléroknak az uradalmak ezt az „idegfeszítő" munkát? A munkásgazdák járandósága gabonában és pénzben kétszerese volt az első osztályú munkásénak, vagy ahogy Zala megye nagyobb részében mondják, a nagy fizetőének-* A gabonát végelszámoláskor kapta, a pénzt havonta ugyanúgy, mint a többi summás. Ennek mennyisége gazdaságonként változott, de mivel a summásbéreket országosan maximálták, nagy eltérés nem mutatkozott. A gazda fizetségét gyarapította, hogy a szerződtetett munkások után külön juttatást kapott: személyenként 0,50 fillért, vagy 1 pengőt, vagy éppen 10 kg gabonát.

26 Uradalma válogatta, hogy ezen felül adtak e még neki külön útiköltséget, vagy ezt is belefoglalták a fenti juttatásba. Sok gazda úgy takarította meg az útra kiutalt pénzt, hogy gyalog járta be a községeket, vagy mint korábban említettem, megbízott embere gondoskodott a munkásokról, esetleg csak lapot vagy levelet írt nekik. Nagyobb munkáscsapat esetén ez is számot tevő összeget jelentett. A legtöbb gazdaság bizonyos nagyságú bevetett kukorica földet is biztosított a gazdáknak, csak meg kellett művelniük. Nagy János 1 holdat; Völgyi István 2 holdat; Keller József 1000 n.-ölet kapott, s még 1000 n.-öl rétet is. 25 Nagyfizető volt az I. osztályú férfi munkás, aki kaszálni és zsákolni is tudott. Kisfizető volt minden női munkás, kivéve a főszakácsnőt, aki nagyfizetőnek számított. Koos I. 1960. 63. „... a gazda egy egész részes fizetésének a kétszeresét kapta. A felesége pedig, mint első szakácsnő, egy egész részt kapott." 2fi V. ö. Lencsés F. 1964. 484.