Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Tar Ferenc: Asboth Sándor, az amerikai polgárháború tábornoka
rancsnoka, továbbá Albert Anselm ezredes, Haskell Leonidas és Reményfi József kapitányok. 28 Asbóthot Fremont a 4. hadosztály parancsnokává nevezte ki. Bátorságáról tett tanúbizonyságot 1861 októberében Spingfield bevételében. Az ő csapatai foglalták el 1862-ben Bentonwille-t és Fayettewille-t. 1862. március 7-én a Pea Ridge melletti csatában Samuel R. Curtis (Fremont tábornokát Hunter, majd Curtis váltotta fel) csapatai látványos győzelmet arattak a déliek felett. A hadosztálya élén hősiesen küzdő Asboth itt sérült meg először súlyosabban — a bal karját érte lövedék. Az e csatában szerzett érdemei után hagyta jóvá a kongresszus Asboth dandártábornokká történt előléptetését, amit még Fremont javasolt több mint egy évvel korábban. Ez jelentette Kossuth volt alezredesének amerikai katonai pályafutásában a csúcspontot. Később — bár nem kis egységek fölött parancsnokolt és területeket igazgatott — már távolról sem került katonai szempontból hasonlóan fontos beosztásba. 1862 májusában Asbóthot Missisippi államba rendelték, hogy vezesse azokat az ezredeket, amelyek megerősítik a Corinth felé előrenyomuló seregeket. Az áthelyezés elszakította a bevándorolt katonák nagyszámú csoportjától, akikkel korábban kapcsolatba került Missouriban és Arkansasban. 29 Később Tenessee-ben Memphis megerősítési munkálatait irányította. 1863 januárjában Kentuckyba vezényelték, ahol Grant tábornok Vicksburg ellen vonuló csapatai számára kellett biztosítani az utánpótlási vonalakat és a hadműveletek irányába nem eső területeket pacifikálni. A gerillaharcot folytató lázadók ellen bizony nehezen boldogult. Csapatainak megosztásával nem a legszerencsésebb taktikát választotta, lovasságának kisebb egységekre való felosztása inkább az ellenségnek kedvezett. Augusztus elején Asbóthot William T. Sherman 15. hadteste 3. hadosztályának élére nevezték ki. 30 1863 végén Nyugat-Floridába nevezték ki kerületi katonai parancsnoknak. (Főhadiszállás: Fort Pickensben, Pensacola mellett.) Antall József megállapításával ellentétben 31 Florida nem volt „Lee tábornok állandó támadásának célpontja". Erről a polgárháborúról készült térképek és leírások alapján hamar meggyőződhetünk. „Ez csak periférikus fontosságú volt a Mobile, Alabama elleni fő hadműveletekhez, illetve tovább az északon folyó hadműveletekhez képest." 32 A terület felszabadított négereiből és az Unio-párti fehérekből új ezredeket szervezett. Szoros együttműködést alakított ki David G. Farrangut-tal, aki a Mobile elleni hadműveleteket irányította. Annak ellenére, hogy Asboth a harcok perifériájára került, igyekezett támadólag fellépni. Fegyvereket, felszerelést és gőzhajókat kért, hogy az összegyűjtött újoncokat el tudja látni, 2S PIVÁNY J.: 1926. 51. L; U. ö.: 1944. 10. 1. 2 ' J Earl J. HESS: Alexander Asboth: One of Lincoln's Hungarian Heroes? Lincoln Herald vol. 84. no. 3. 1982. 184. 1. 30 1, m. ül ANTALL József: Asboth Sándor 1811—1868. Élet és Tudomány. 1966. XXI. évf. márc. 11. 438. 1. :;2 Earl J. HESS. i. m. 188. 1.
