Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Tar Ferenc: Asboth Sándor, az amerikai polgárháború tábornoka

téren szolgálni akarók" elszállítási költségeinek fedezésére, továbbá jelentést kért a még termelő üzemekről is. Asboth válaszlevelében

25 biztosítja a „kormányzó urat" hogy „bizalomteljes mély tisztelettel kérem ismét Kormányzó úr kegyes parancsát. Kormányzó úr bölcs vezérlete alatt végerőmmel kitelhetőleg szolgálhatni egyedüli vágyam lévén és mondván. Én, kormányzó úr, minden perczben indulni kész vagyok..." Az anyagi gondok azonban jelentősek. Hiába ostromolják azonban Kossuth New York-i bizalmasát az amerikai magyar emigránsok, itt-e az ideje, hogy hajóra szálljanak. A magyar emigrációs mozgolódás érdeke a francia császárnak, a függetlenségért indítandó harc már nem. Jól látja Kossuth, hogy jelentős nemzetközi segítség hiányában hazárdírozás lenne a független Magyarországért harcot indítani. * Az emigrációban élő magyarok egy része igyekezett beilleszkedni a tartózkodási helyül választott ország életébe, kereste a minél jobb megélhetést. Mint korábban már láttuk, Asboth sem tett másként. Miután Abraham Lincolnt az Egyesült Államok elnökévé választották, a déli ültetvényes rabszolgatartó államok 1861. február 4-én az alabamai Montgomeryben gyűltek össze és kikiáltották az Amerikai Konföderatív Államok megalakulását. Elnöknek Jefferson Dawist választották meg. Ez az esemény, majd Fort Sumter erődjének megtámadása az év nyarán az amerikai polgárháború kezdetét jelentette. Az Amerikában tartózkodó 4—5 ezer magyar emigráns közül mintegy 800 állott be az Unió seregébe.

26 (A déliek oldalán csak egy-két magyar névvel találkozunk.) Az északiak seregében a 100 körüli magyar tisztből kettő altábornagyként (Stahel-Számvald Gyula és Asboth Sándor), öt dandártábornokkém 15 ezredesként, 2 alezredesként, 14 őrnagyként, 15 századosként szolgált.

27 A polgárháború kitörésekor a magyar szabadságharc egykori alezredese azonnal jelentkezett katonai szolgálatra a rabszolgatartó déli államok ellen. A háború kezdetén a Konföderáció hadserege mind felszereltség, mind katonai állomány (jól képzett tisztek) tekintetében fölényben volt. Ezért is vették szívesen a tapasztalt európai emigráns katonák részvételét a hadseregben. (Meghívás érkezett Klapka tábornoknak is, de ezzel kapcsolatos egyezkedések nem vezettek eredményre.) Különösen szívesen látta a Nyugat hadseregének parancsnoka, John C. Fremont tábornok az emigránsokat. Asboth New York-i jelentkezése után hozzá került Missouriba és nemsokára vezérkari főnöke lett az egykori elnökjelöltnek. Rajta kívül a vezérkarban magyar volt még: Fiala J. János ezredes mérnökkari főnök, Wagner Gusztáv ezredes tüzérségi parancsnok, Zágonyi Károly őrnagy, a testőrség pa25

1. m. 154—156. 1. ö PIVANY Jenő: Magyarok és Észak-Amerika. Officina, Budapest, 1944. 9. 1. 21

1. m. 9. 1.; U. ö. : Magyar—amerikai történelmi kapcsolatok a Colombus előtti időkből az amerikai polgárháború befejezéséig. Budapest, 1926. 48. 1. és Liptai Ervin (főszerk.) : Magyarország hadtörténete I. köt. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp. 1984. 576. 1.