Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Halász Imre: Zala megye gimnáziumai a Bach-korszak első éveiben (1849—1854)

hogy a keszthelyi gymnasium megbüntettessék és hogy a premontreiek vezetése alatt Zala-Egerszegen gymnasium emeltessék".

5 Ám a zalaegerszegiek mozgalma nem járt sikerrel, mert Keszthely városa és a premontrei rend egyaránt sikeresen ellenállt. Az atyák egyrészt hiányolták Zalaegerszegen a megfelelő épületet, másrészt azt hozták fel ellenérvül, hogy a megyeszékhelyen az elemi iskolai növendékek száma jóval alacsonyabb, mint Keszthelyen, továbbá a szombathelyi és kanizsai gimnáziumok közelsége miatt is alacsony lenne a gimnázium tanulóinak száma. Harmadrészt ellentmondott az áttelepítésnek a rend visszaállítási okmánya, valamint gróf Festetics György és Buday Ágoston csornai prépost egyezménye, amit a gimnázium fenntartására kötöttek.

15 Ezen nyomós érvekkel szemben Zalaegerszegnek tényleg nem lehetett ellenérve: tiszavirág életű küzdelmük a gimnáziumért a kezdeti időszakban elbukott. A gimnáziumokban osztálytanítás volt, ez azt jelentette, hogy az osztályokban minden tárgyat ugyanazon tanár oktatott. Így a tanári kar hat, esetleg hét főből állt. Hét főből csak abban az esetben, ha az igazgató nem az egyik osztálytanár volt, hanem külön igazgatót nevezett ki a rend a középiskola élére.

7 II. Zala megye középiskolái 1848—49-ben Nagykanizsán két piarista tanár „Schmiding József és Gyalókay Ferenc a tudományos és szerzetesi élet csendes nyugalmát izgalmas hadi élettel cserélik fel".

8 A gimnázium tanári karának négy tagja honvédként részt vett a szabadságharcban. Az ő haditörvényszéki tárgyalásuk 1852-ben volt. Kettőjüket végleg eltiltottak a tanítástól, kettő viszont (Pollák János és Dolmányos György) később visszaállhatott a gimnázium katedrájára.

9 Az 1848—49-es tanévben hallatlan mértékben csökkent a tanulólétszám a zalai középiskolákban. Ez elsősorban a nagykanizsai piarista gimnázium tanulólétszámában mutatkozott meg, ahonnan — a politikai körülmények miatt — a magyarbarátságot nem tanúsító horvát, szlovén és osztrák diákok maradtak el legelőször, akik az iskola tanulólétszámának mintegy negyedét alkották.

10 Keszthelyen 1848-ban Sebessy Kálmán, Laky Demeter és Kulcsár Fábián premontrei tanárok az ottani 7. honvédzászlóalj szervezésénél tevékenyen köz5 GYÖRFFY: id. művének részletesebb változata a gimnázium 1895—96. évi értesítőjében. (Keszthely, 1896.) 43. p. (;

Uo. 44. p. ' A tananyagot részletesen Id.: RATIO EDUCATIONIS. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta: Mészáros István. (Budapest, 1981.) * KALCSOK: id. mű, 57. p. B BARBARITS Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (Budapest, 1929.) 62. p. 10 KALCSOK : id. mű, 67. p.