Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Halász Imre: Zala megye gimnáziumai a Bach-korszak első éveiben (1849—1854)

remüködtek. Ők voltak a szervezői az 1849 júniusi ellenállásnak is, 1848— 49-es tevékenységük megyeszerte ismert volt. Természetes, hogy 1849-ben a dunántúli honvédelem összeomlásakor menekülniük kellett. Midőn Knezevich ezredes 1849 júliusában bevonult Keszthelyre, a még ott levő nemzetőrök a Kisfaludy gőzösön elhajóztak, velük tartott a három premontrei tanár is. Később a rezi plébánoshoz menekültek, itt fogták el őket. Knezevich ezredes kihallgatásuk után Kulcsárt szabadon bocsátotta, Lakyt és Sebessyt a pesti haditörvényszék elé kísértette. Itt elítélték a két pap-tanárt, akik Olmütz majd Josefstadt celláiba kerültek, ahonnan csak Ferenc József esküvője alkalmából adott amnesztia során szabadultak ki, 1854-ben. Minden valószínűség szerint az ő lelkes agitációjuk is hozzájárult ahhoz, hogy Keszthelyen három sorozás alkalmával 136 fő állt be honvédnek, köztük 3 gimnazista diák, és nyolc korábban kimaradt fiatalember.

11 Mindkét gimnáziumban az 1849. előtt érvényben levő tanrendnek megfelelően folyt a tanítás, azon időszakot kivéve, mikor a mezővárosok környékén harctevékenység folyt, s az átvonuló császári seregek egy részét a gimnázium épületében szállásolták el. A nagykanizsai gimnázium igazgatója 1849 januárjában kérvénnyel fordult a megye vezetéséhez, hogy térítsék meg nekik a katonaság által okozott károkat. Bár az épületben nem tettek kárt, a fűtő- és világítóeszközöket teljes egészében elhasználták.

12 Csökkent tanuló- és oktatólétszámmal, valamint az eseményektől függően kisebb-nagyobb megszakításokkal, de a szabadságharc ideje alatt is folyt a tanítás Keszhelyen és Nagykanizsán. A szabadságharc alatti eseményeknél is nagyobb zökkenőket okozott azonban 1849 után az Organisations Entwurf bevezetése. III. Az Entwurf bevezetése a megyei gimnáziumokban Az Entwurf újításai a régi, II. Ratio Eduoationison alapuló középiskolai oktatást korszerűsítették, minden tekintetben haladó szelleműek voltak pedagógiai értelemben. A felsőfokú (egyetemi, akadémiai) továbbtanulást nyolcosztályos gimnáziumhoz és érettségihez kötő Entwurf a középiskolai oktatás színvonalát és presztízsét kívánta emelni. Hozzájárult ehhez az új tantárgyak bevezetése: a görög nyelv és a geometria. Bár — a kor felfogásának megfelelően — inkább a humán tárgyak domináltak, de az Entwurf szellemében kiteljesednek a természettudományi alapismeretek, magasabb szinten oktatva szélesebb látókört, alaposabb ismereteket adva a tanulóknak. Bevezették továbbá az osztálykönyvek használatát is, az osztályokban — továbbra is — tanulmányi eredmény alapján kellett a tanulókat ültetni, és az osztálytanítással felhagyva bevezették a szaktanári rendszert, azt kívánva elérni, hogy a tanárok tárgyaikra specializálódva, szélesebb körű, az eddigieknél sokkal megalapozottabban, színvonalasabban tudják előadni tárgyaikat. Komoly gondot fordított az Entwurf a nevelésre is. A szaktanári rendszert a nevelő tevékeny11

BONTZ József. Keszthely város monográfiája. (Keszthely, 1896.) 110. és 115. p. n

Zala megyei Levéltár (a továbbiakban: ZmL.) IV. 102. a. 2.