Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok. I. (A Kárpát-medence 9—10. századi régészeti kutatásának vázlata és fö kérdései)

A nemzeti elfogultságból gyakran avar-szlávnak, sőt szlávnak 51 nevezett késő avarkori temetők 9. századi használatát azok a sírok bizonj'ítják, me­lyekből (keleti) frank, ill. nagymorva eredetű importtárgyak (ékszerek, fegy­verek) kerültek elő."'- Az e temetők által körülhatárolt területen belül, a Kis­alföld északi részén más eredetű kulturális jelenség (telep, temető) csak egé­szen elvétve fordul elő. Ez a terület a honfoglaló magyarok megjelenéséig megőrizte a késő-avarkori műveltségbe gyökerező kulturális egységét. 511 A Kisalföld északi és nyugati peremrészen, továbbá a Kárpátok déli lej­tőin a korábbi hamvasztásos ricusú temetkezéseket a 9. század elejétől — a Morva-medencéhez hasonlóan — felváltják a csontvázas sírok. E temetők le­letanyaga sok hasonlóságot mutat a nagymorva-kori vidéki, köznépi jellegű temetőkkel: a női sírokban egyszerű drótékszerek, többtagú rúd- és millefiori gyöngyök, félhold alakú csüngők (lunulák) és pajzsosán kiszélesedő fejű le­mezgyűrűk, a férfi sírokban vaskések, borotvák, balták, szakállas, köpüs nyíl­hegyek, egyszerű vas sarkantyúk a leggyakoribbak. E temetők rövid haszná­lati idejűek, kevés sírszámúak, néhány esetben azonban, amikor a 10. század­ban is tovább temetnek beléjük, akár több száz sírósak is. 5 ' 1 Egyelőre kevés siker kísérte a 9. századi Nyitra kutatását; jobbára csak a környéken feltárt temetőkből és településrészekből alkothatunk képet a fe­jedelmi központ életéről. A Nyitra-Lupkán feltárt, a 9. század második felére, de inkább végére, és a 10. századra keltezhető temető sírjaiban azonban olyan 51 Történeti oldalról a kérdésről FÜGEDI, E.: Avarok és morva-szlávok. ArchÉrt 75 (1946—48) 312—327.; az avar—szláv (sőt csak szláv) meghatározásról EISNER, J. : Devínska Nová Ves, slovanské pohfebisté. Bratislava 1952. 52 EISNER, J.: i. m. (1952); BUDINSKY—KRICKA, V.: Pohrebisko z neskorej doby avarskej v Zitavskej Tôni. SlovArch 4 (1956) 5—131.; KRASKOVSKÁ, L. : Pohre­bisko v Bernolákove. SlovArch 10 (1962) 425—476.; CILINSKÁ, Z.: Slovensko­avarske pohrebisko v Zitavskej Tôni. SlovArch 11 (1963) 87—120.; UÖ.: Slawisch­awarisches Gräberfeld in Nové Zámky. ArchSlovacaFontes VII. Bratislava 1966.; TOCIK, A.: Slawisch-avvarisches Gräberfeld in Holiare. Catalogi Archaeologici I. Bratislava 1968.; UÖ.: Slawisch-awarisches Gräberfeld in Sturovo. Archaeologi­ca Slovaca-Catalogi II. Bratislava 1968.; KRASKOVSKÁ, L. : Slovansko-avarské pohrebisko pri Záhorskej Bystrici. Fontes Arch. Üstavu Slovanského Národného Múzea v Bratislave, Bratislava 1972.; CILINSKÁ, Z.: Frühmittelalterliches Gräberfeld in Zelovce. ArchSlovaca-Catalogi V. Bratislava 1973.; UŐ.: Kov v ranoslovanskom umení. Dávnoveké umenie Slovenska 12. Bratislava 1981.; UŐ.: Dve pohrebiská z 8—9. storocia v Komárne. SlovArch 30 (1982) 347—393., ZÁBOJNÍK, J.: K vyskytu predmetov západného pôvodu na pohrebiskách z obdobia avarskej rise v dunajskej kotline. SlovArch 26 (1978) 193—214. 63 PARCZEWSKI, M.: Rekonstruirungsversuch der Besiedlungsgeschichte der frühmittelalterlichen Slowakei. ActaArchCarp 15 (1975) 31—50. M CHROPOVSKY, B.: Slovanské pohrebisko z 9. st. vo Vel'kom Grobe. SlovArch 5 (1957) 174—222.; BUDINSKY—KRICKA, V.: Slovanské mohyly v Skalici. ArchSlovacaFontes II. Bratislava 1959.; KRASKOVSKÁ, L'.: Slovanské poh­rebisko v Devine (Staré vinohrady) SlovArch 11 (1963) 391—406.; TOCIK, A.: Flachgräberfefder aus dem IX. und X. Jahrhundert in der Südwestslowakei. SlovArch 19 (1971) 135—214.; KRASKOVSKÁ, L'.—PAULÍK, J.: Vel'komoravské pohrebisko v Tvrdosovciach, okr. Nové Zámky. Sborník Slov. Národného Múzea 72 (História 18) (1978) 83—120.; TOCIK, A.: K otázke etnicity pohrebísk z 10. storocia na Slovensku. Aktuálne otázky vyskumu slovanskych populácií na území Ceskoslovenska v 6—13. storocí. Acta Interdisciplinaria Archaeologica. Nitra 1979. 68—88.

Next

/
Thumbnails
Contents