Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok. I. (A Kárpát-medence 9—10. századi régészeti kutatásának vázlata és fö kérdései)

ékszereket találtak, amelyek sejteni engedik azt, hogy a fejedelmi székhelyen és közvetlen környékén egy egységes stílust képviselő műhely ékszereit viselték. Ezek az öntött csüngős, tekercselt alsó karikaívű, ún. nyitrai típusú ékszerek feltűnnek azonban Kárpát-Ukrajnában, Erdélyben, Bulgáriában Rusze környékén és Észak-Szerbiában a középkori Morava (Dubravica) környékén is. Elterjedésüket többféleképpen magyarázzák. Egyesek szerint Szvatopluk terjeszkedésével, expanziójával,

5-' mások szerint kereskedelmi kapcsolatok révén

5

'

1 terjedtek el, s van olyan vélemény is, hogy Kocel idejében, illetőleg ezt követően, az általa Method részére kért püspökség területén élt szláv törzsek (abodriták, timocánok) vándorlásával terjedtek el.

57 Van, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar honfoglalók elől Bulgáriába menekülő morva csoportok vitték magukkal ezeket az ékszereket.

58 A Bulgáriában és ÉszakSzerbiában feltűnő darabokkal kapcsolatban az is felmerült, hogy az ún. bjelobrdoi kultúrával vannak kapcsolatban és annak révén jelentek meg ott.

5ÍJ A kérdés eldöntéséhez természetesen mindenekelőtt a kronológiai kérdéseket kellene tisztázni, azaz pontosítani kellene az ún. nyitrai típusú ékszerek használatának idejét, s akkor lehetne megfelelő történeti érvet is találni az elterjedés magyarázatához. Ez a munka azonban mind a mai napig várat magára. A 9. század második felében a nyitrai fejedelemség területén is megjelentek a frank típusú, palánkfallal kerített udvarházak, melyeket a környezetből kiemelkedő magaslatokra telepítettek. A teljesen feltárt ducói (Ducove) mellett ilyen udvarház ismert Nyitra-Sárfőről (Nitrianske Blatnica), és feltehetően ilyen alapjaira leltek Dévényben (Devin) is.*''

0 Valószínűleg ezeknél korábban jött létre a Vág völgyében, Pobedímben az a településegyüttes, aminek lazán egymáshoz kapcsolódó egységeit gyengén megerősített földsáncokkal vették körűi.

61 9. században épített templomnak tartják végül azt a templomrészletet, amit a pozsonyi (Bratislava) Várhegyen ástak ki, az előkerült leletek alapján azonban ez még nem teljesen egyértelmű.

1

'

2 A legújabb régészeti kutatások alapján úgy tűnik, hogy Közép-Szlovákia a 9. században kulturálisan szorosabb kapcsolatban állt a nyitrai fejedelemséggel, mint a keletebbi területekkel. A legkeletibb pont, ahol még nagymorva jellegű ékszerek, sarkantyúk előkerültek, Szepestamás (Spisské Tomasovce), CHROPOVSKY, B.: Slovanské pohrebisko v Nitre na Lupke. SlovArch 10 (1962) 175—219, különösen 212—213. 50 DANKANITS, A.—FERENCZI, I.: Sápáturile archeologice de la Ciumbrud (r. Aiud, reg. Cluj). Matériáié si cercetári archeologice 6 (1959) 605—615. 57 COROVIC-LJUBINKOVIC, M.: Der Zusammenhang des Schmuckes des Nitra-Gebietes und Nordserbiens im IX. Jh. SlovArch 18 (1970) 113—117. •

r

'

8 COMÇA, M. : Die bulgarische Herrschaft nöriich der Donau während des IX. und X. Jh. im Lichte der archäologischen Forschungen. Dacia 4 (1960) 395—422. 59 DOSTÁL, B.: Das Vordringen der großmährischen materiellen Kultur in die Nachbarländer, in: Magna Moravia, Sborník k 1100. vyrocí pfíchodu byzantské mise na Moravu. Spisy University J. E. Purkyné v Brné Filosofická Fakulta 102 (1965) 361—416., főleg 405. (i0 RUTTKAY, A.: Vyskum vcasnostredovekého opevneného sídla v Ducovom, okres Trnava. ArchRozh 24 (1972) 217—220. "VENDTOVÁ, V.: Slovanské osídlení Pobedima a okolia. SlovArch 17 (1969) 119 —232. C2 STEFANOVICOVÁ, T.: Bratislavsky hrad v 9—12. storocí. Bratislava 1975.; HOLClK, S.—STEFANOVICOVÁ, T.: Vár-Bratislava. Obzor kiadóvállalat 1982.