Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Feiszt György: Fejezetek a Gersei Pető család történetéből
Gerseiek maguk szedték be, cserébe száz lovassal kellett szükség esetén Újlaki rendelkezésére állniok. 110 Ez az eset egyben azt is megmutatja milyen közel kerültek a Gersei Pecők a familiárissá váláshoz. Erre azonban éppen úgy nem került sor, mint ahogy egyenrangú félként .sem sikerült csatlakozniuk az Újlaki—Hunyadi ligához. A Gersei Petőknek nem volt nagy terük a manőverezéshez, amely a hatalomban maradáshoz mindig szükségeltetik. Mint láttuk, Albert király halála után váraikra Erzsébet királynő jóváhagyásával Ciliéi és familiárisai tették rá kezüket. 111 Nem azért, mert ezek jelentős erősségek voltak, hanem azért, mert az anarchiában gyakorlatilag kockázatmentes volt a ligákon kívül álló főúr várait elfoglalni. Feltételezhetően hasonló helyzet állt elő a Mátyás elleni Újlaki féle összeesküvésnél is. Újlakinak és familiárisainak birtokai határosak voltak a Gersei Petőkével. 112 A szomszédok között napirenden voltak a kisebbnagyobb hatalmaskodások. 113 Nem nehéz elképzelni milyen bajba sodorták volna magukat a Gersei Petők, ha politikai téren szállnak szembe Újlakival és nem csatlakoznak mozgalmához. Ennél még Pető Miklós udvari méltóságának feláldozása is kisebb áldozat lehetett. A „három lépés" távolság azonban az egész XV. sz.-on át jellemzi a Gersei Petők és a ligák vezetőinek kapcsolatát, így érthető, hogy miért maradt meg a család a zászlósurak mögött a második vonalban. 114 A Gersei Petőknek Hunyadi Jánoshoz való viszonyát egy más vonatkozásban érdemes szemügyre venni. Vasvár 1423 óta örök jogon a Gersei Petők birtoka volt. 115 1448-ban a vasvári, a gersei és a szentmihályfalvi jobbágyok a káptalani szolgákkal szövetkezve a Vasváron ülésező nemesekre támadtak. Az ülés résztvevőit súlyosan bántalmazták, az ülést szétkergették. A megye szigorú ítéletet hozott, a támadók falvait — Gersei Pető birtokokat — elfoglalták és a káptalani szolgákkal együtt 42 férfit törvény elé hurcoltak. 116 Az egész eljárás mögött személyes bosszú rejlett. Ebben az évben a megye főispáni tisztét Szécsi János és Rozgonyi János töltötte be. Mindketten a Gersei Petők régi ellenlábasai voltak, az inzultust pedig a Gersei Petők által sugalmazottnak igyekeztek beállítani. A perbehívottakra halálbüntetés kiszabását kérték. A kivégzésekkel a Gersei Petőket fosztották volna meg munkaképes jobbágyaiktól. A Gersei Petők fellebbezésére a per Hunyadi János elé került. Hunyadi a megye ítéletét megsemmisítve úgy rendelkezett, hogy a megyének nemcsak az elfoglalt birtokokat kell visszaadnia, hanem elégtételt kell nyújtani a Gersei Petőknek és a jobbágyaiknak az elszenvedett károkért. 117 Hunyadi ítélete sok szempontból is figyelemre méltó. A Gersei Petők kérésére vé110 Uo. Az összeg nagyságával kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy ebben az időben egy lovas zsoldja heti egy aranyforint volt és egy felszerelt hadimén megért egy aranyat. (Mollay Károly jegyzete. Kottanerné emlékirata. Bp. 1978. 93. p.) »j 1 Zala II. 50'2. 504. p. 1Í2 KUBINYI András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv. 4. Kaposvár, 1973. 25. p.). 113 Zala II. 526. 542. p. 114 ENGEL: Nagybirtok II. 296. p. 115 Dl. 92613. 11G MÁLYUSZ: 120—121. p. 117 Uo. A felkelés kitörésének okát sajnos nem sikerült tisztázni.
