Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Feiszt György: Fejezetek a Gersei Pető család történetéből
eleimébe vette Vasvár hajdani királyi város polgárait és jobbágyait, a nemesi megyétől pedig elégtételt követelt számukra. Nem könnyű eldönteni, hogy a Vasvárt birtokló földesúr személyes kérése, vagy a mezővárosi polgárok iránti együttérzés motíválta-e a döntéshozatalnál. 118 Végezetül egy jellemző példát mutatunk arra, hogy egy középkori földesúr helyi vonatkozású „mindenhatóságából" az egyházi szervek sem függetleníthették magukat. Zsigmond egyházi reformja óta (1404) az egyházi méltóságok kinevezésének pápai jogát Magyarországon a király gyakorolta. Attól kezdve, hogy Vasvár királyi város a Gersei Petők tulajdonába került, a földesúr vindikálta magának a jogot a káptalan prépostjainak kinevezésére. 119 Üjlaki Miklós erdélyi vajda meg is erősítette a Gersei Petőket ebben a „kiváltságban". 120 Hogy a magyar király főkegyúri jogát ily módon sérelem érte, az ellen a káptalan se tiltakozott. A Gersei Petők pedig megtalálták a módját, hogy saját embereiket ültessék a káptalan tagjai közé. 1452-ben Jakab vasvári prépost győri kanonok részletesen beszámolt Gersei László és Pető főispánoknak a magyar országgyűlés követségének V. Lászlónál Bécsben tett látogatásáról. 121 A jelentés hangvétele és részletessége tanúsítja mennyire fontos volt a XV. sz.-i arisztokratáknak is, hogy az események ütőerén tartsák a kezüket és tájékoztatva legyenek a politikai helyzet állásáról. Ha dolgozatunkban hosszasabban foglalkoztunk apróságnak tűnő epizódokkal annak az az oka, hogy a legteljesebb mértékben csatlakozunk Engel Pálnak ahhoz a nézetéhez, mely szerint "biztosabbnak látszik az egyes családok politikai és társadalmi szerepéből következtetni vagyonuk jövedelmezőségére, mint fordítva". 122 Ennek bizonyítására megemlítjük, hogy 1476 októberében a Batrixet Magyarországra hozó nászkíséret tagjaként Ferraraba érkező vendégek között négy lovasa élén ott vonult Gersei Pető Péter is. 123 U8 Mályusz értelmezése szerint Hunyadi ez esetben már a rendi szempontokat vette figyelembe, de érzésünk szerint szerepe lehetett annak a körülménynek is, hogy a Gersei Petőket Ciliéi párti ellenlábasaik igyekezték lehetetlenné tenni és a kormányzó ezt a jog eszközeivel akadályozta meg. 1,9 SILL Ferenc: A Vasvár—szombathelyi székeskáptalan történetének vázlata. 200 éves Szombathelyi egyházmegye emlékkönyve. (Szombathely, 1977. 179. p.) 120 Uo. 121 Az oklevelet ismerteti Áldási Antal: Századok. 1910. 554—562. p. Az irat a követség megérkezésének másnapján kelt. Ez is mutatja, milyen fontos volt az esemény a Gersei Petők számára. 122 ENGEL: Nagybirtok II. 298. Természetesen a XV. sz-i viszonyokra értve. 123 BERZEVICZY Albert: Aragóniái Beatrix magyar királyné életére vonatkozó iratok. (Bp. 1914. 28. p.). . . ill)
