Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Feiszt György: Fejezetek a Gersei Pető család történetéből
készpénzhiány nemcsak a királyi kincstárat jellemezte. Elég utalni Ilsvai Lesták esetére, akik évekig szenvedett török fogságban, mert családja képtelen volt a váltságdíj összegét előteremteni. 101 De a Gersei Petők készpénzfizető képessége sem volt állandó. Bizonyítja ezt, hogy 1472-ben már a hajdani familiáris Hásságyi István Vasvár oppidumot minden jövedelmével együtt zálogba kapja Gersei Ptő Jánostól ennek 2000 arany adóssága fejében. 102 Ilyen méretű vagyoni ingadozások nem ritkák a XV. sz.-ban és éppen ezért az arisztokrácia azon rétegének anyagi helyzetére melybe a Gersei Petők tartoztak nehezen lehet csak következtetni. Nem is szólva arról, hogy egy ^álogösszeg nagyságáról semmilyen következtetés nem vonható le a birtokszerkezetre vagy a művelési ágakra nézve. Azon kevés konkrét adatok egyike, mely a Gersei Petők birtokainak méreteiről elárul valamit, a telekkatonaság intézményének köszönhető. A Gersei Petők ugyanis részt vettek Zsigmond szinte valamennyi katonai vállalkozásában. A belső háborúkban éppúgy, mint a husziták 103 vagy a törökök ellen. 104 A telekkatonaság bevezetésekor Gersei Pető László 50 lovas kiállítására volt kötelezve. Az ismert módon, száz telek után 3 katonát számítva ez, kb. 1500 saját birtokú telket jelentett. Hogy mekkora birtoka lehtett egy-egy helységben a Gersei Petőknek erre egy 1463-as adatból következtethetünk. Polyáni Tamás vasi alispán ekkor felsorolta azokat a megyei földbirtokosokat porták szerint, akik a folyó évi kamara haszna ^dó f nem fizették meg. Ekkor Gersei Pető Miklósnak és Györgynek Vasvár onp-'dumban 35, Nádalján 3 ilyen portája volt. 105 Szántó mezővárosban 1474ben Pető Miklósnak 29, Jánosnak 2 portáját írták össze. 106 A közpénzeknek saját célra fordítását az egész középkorban megfigyelhetjük. A lucrum camarae, a kamara haszna nevű adó volt az, melyet cselenként maga a király adományozott híveinek. 107 Vas vármegye kamara haszna ^ dói át 1441-ben I. Ulászló adományozta a Gersei Petőknek. 108 Ugyanekkor B7 \ forintos generalis taxa adóból a Gersei Petők 100 lovas felszerelésébe va^ó pénzt visszakaptak. A saját jobbágyaiktól beszedett összeget kapták vissza, de ha még ez sem fedezte volna költségeiket, az adó beszedésével meghízott szombathelyi várnagy külön utasítást kapott arra nézve, hogy a különbözetet a megyei pénzből pótolja. 109 Ugyanezen adó esetében a Gersei Petők Zalában még kedvezőbb helyzetbe jutottak. Itt ugyanis az adó beszedése Újlaki Miklós kezében volt. Felhatalmazása alapján a pénzt zalai birtokain a 101 ZS. O. TI/1. 135. 201. 102 Dl. 93462. BÓNIS György: Jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. (Bd. 1971. 276. p.). Dl. 93494. 103 HÁZI Jenő: Vas megyei középkori oklevelek. Vasi Szemle, 1972. 588—590. (Továbbiakban: V. Sz.) 104 Ga1ambóc ostromában. IVÁNYI Béla: Címeres levelek a Hg. Festetics család levéltárában. (Családtörténeti Szemle, 1942. 5. p.) VB V. Sz. 1977. 596.-597. p. 1W CSÁNKI: III.: 25. p.; ENGEL: Nagybirtok I. 347. arra a megállapításra jutott hogy a dunántúli falvak esetében 15—20 portával számolhatunk falvanként. 107 Zala II. 547. o. Mátyás pl. a pártjára álló Kanizsaiaknak, kárpótlásul, a zalai kamara haszna adót mindaddig biztosította, „amíg váraik Frigyes császár kezében lesznek". A Gerseiek is ezt a kárpótlást kapták. V. ö. 44. jegyzet. 108 Vas megyei Levéltár, Horváth Tibor Antal iratai, 10. csomó. 109 MÁLYUSZ : 112. o.
