Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

Állításomat a következőkkel támasztom alá: 1. Az alapozás kötőanyaga és a felmenő fal kötőanyaga nagyjából azonos. 2. Az alapozási rendellenesség nem korlátozódik a szentélyre, az a hajónál ugyanúgy megvan. 3. A Sági Károly-féle feltárásnál mélyebbre hatolva a szentély déli külső oldalán, az alapozás mellett egy árpádkori temető sírjait találtam, amely mindenben megfelel a XII—XIV. századi templomkörüli temető kritériumainak. Melléklet nélküli Ny—K. irányú, összekulcsolt kezű sírok, részben kővel körülpakolva, amelyek benyúltak az alapozás alá! Köztük szeljelenségre utaló rendellenes pozitúrájú temetkezés. A szentélyben ez a korai temető nem folytatódott, így egyértelművé vált, hogy a temetkezések határa egybeesik a templom szentélyének falával, a fal a temető legszélső, északi sírjaira épül rá részlegesen! Ennek alapján a következőket állítom. A Szent Lőrinc kápolna azonos a Sági Károly által 1954—55-ben feltárt rotundával/'

7 Ennek a kápolnának az első említése 1247-ből van/'

8 A rotundát a szokásos módon nyugati irányba megbővítik. A hajó nyugati felét elbontják és nyugat felé egy téglalap alakú új hajót építenek hozzá. Ez a kibővített kápolnát emlegetik 1386-ig. Ennek a temetőjének az északi határsíkján kezdték építeni a ferences templomot. Végezetül még két megfigyelés. Az elbontott barokk oltár alapjába jelentős számú gótikus követ építettek be, köztük boltozati elemeket, amely jelzi az oltár építésének és a kolostor nagymértékű átépítésének egyidejűségét. A másik, hogy sajnos a G. Turco féle alaprajzon szereplő szentélyrekesztő pillérjeinek kutatása negatív eredménnyel járt. A XVIII. századi Festetics kripta ezeket nyomtalanul eltüntette. A zalai ferences kolostorok általános képéről. A mai Zala megye területén mint az előzőekből kitűnik, hét, esetleg nyolc kolostor létezett. A történeti Zala megye területén azonban 1460-tól még két, esetleg három kolostoruk is volt. A pálosok ugyanis 1442-ben az obszerváns ferenceseknek átengedték az uzsaszentléleki és kókúti kolostoraikat. Az előzőt 1460—1548-között használták is. Tálód pálos kolostora szintén ferenceseké lett 1480—1552 között.

49 A tárgyalt hét kolostor közül négy a marianus ferencesek kezében volt. Ezek a korai kolostorok, építésük 1248 és 1424 között történt. A XV. század közepétől a XVI. század elejéig további három ferences kolostor épült, ezekbe már a szigorú (obszerváns) szerzetesek költöztek. 47 Uo. 75. 1. és 58. ábra. 48

HOLUB im. A korai említés és a feltételezett gótikus alaprajz közötti ellentmondást a Koppány, Péczely, Sági, im. a 75. oldalon is érzékelteti és igyekszik feloldani. Ennek ellenére ilyen alaprajzú kápolna, amit itt feltételeznek, a XIII. század közepén valószínűtlen. Rotundákat ellenben még a XIII. század második felében is építettek (Kallosd, Vitenyédszentpál, Móricheíy). 49 KARÁCSONYI : i. m. II. 200—203. I. és II. 192—193. 1.