Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében
gítcüe volna. A bordatípus alapján a kolostor építési idejét nehéz datálni, hiszen ez a típus az egész XV. századot végigkíséri.^ Mivel azonban a XV. század második felében Zalában már a kétszer vályuzott profilú bordák az általánosak, az építkezést a század közepére lehet helyezni. III. Keszthely A keszthelyi ferences templom és kolostor építészettörténeti értékelését 1941-ben Csemegi József elvégezte/ 1 "' Az ő megállapításai nagy vonalakban ma is megállják a helyüket. 1954—55-ben Sági Károly végzett ásatásokat egyrészt a kerengőben, másrészt a szentély déli oldalán. Az 1980—81. évi ásatásokra, amelynek során alkalom nyílt a szentélybelső, a sekrestye és az északi folyosó részleges régészeti kutatására, elsősorban a helyreállításhoz szükséges adatok miatt volt szükség, de voltak olyan eredmények is, amelyek alapján az előző kutatások kiegészítésére, illetve cáfolására is vállalkozni lehet. Egyrészről a sekrestyefolyosón végzett feltárás semmiféle bizonyítékát nem találta annak a lépcsőnek, amelyet Csemegi József itt feltételezett. A kerengőfolyosón sikerült feltárni a szentély északi oldalán állt torony alapjait a szentély és a templomhajó szögletében, amely a G. Turco féle alaprajzon szerepel. (7. kép) A templom északi fala mellett álló kerengőfolyosó jórészt középkori, eredeti ablakainak a szélességét sikerült megállapítani. A jelenleg sekrestyeként használt helyiség kutatása során semmi olyan részletre nem bukkantunk, amely megerősíthette volna Sági Károly azon feltevését, hogy az „Agnus Dei" sekrestye korábbi lenne a templomnál, és hogy a szentély északi falánál ugyanez lenne a helyzet. Sági Károly ugyanis azt állítja, hogy a ferences templom szentélyét a Szt. Lőrinc kápolna alapjaira építették rá. Ennek északi felmenő fala azonos a mai szentélyével, a sekrestye pedig azonos azzal az épülettel, amit „a plébánosnak V. Orbán pápához küldött panasza is említ (1386.)" 46 Ezen állítások ellenőrzése végett feltárást végeztem a szentélybelsőn kívül a szentély külső oldalán is. Több ponton leásattam a szűztalajig, amire az ásatási tapasztalataim alapján Sági Károlynak nem volt módja. Ugyancsak kutatószelvényt nyitottam a hajó külső oldalán is. (V. ábra) A feltárások alapján a következőket lehetett elmondani. Sági által a Szent Lőrinc kápolna alapjainak tartott, részben a felmenő falaktól eltérő irányt mutató fal valójában a ferences templom alapozása. Semmi másról nincs szó, mint arról az általános középkori gyakorlatról, hogy a nagyjából kitűzött alapozási árkokat teljes egészében kifalazták, és ezen újból, most már pontosabban kitűzték a felmenő részeket. 43 VÁRNAI Desző: Budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése. Budapest Régiségei, XVI. Bp., 1955. 366. 1. 44 CSEMEGI József: im. 45 Koppány Péczely, Sági: i. m. 21. 1. 40 Uo. 76. 1.
