Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

A kerengőudvartól északra egy újabb zárt, vagy részben zárt udvar helyezkedett el, amelyet nyugatról, délről és északról biztosan épületek határoltak. Az eddig előkerült alapok egy nagyméretű, impozáns kiterjedésű kolostort vetítenek elénk, amely az alapító család nagyvonalúságát tükrözte. Az egervári kolostor teljes egészében téglából épült. Egy olyan műhely emelte, amely az összes építészeti részletet, díszítőelemet téglából készítette. A kolostoregyüttes építészeti formanyelve a XV. század végének magyarországi anyagával azonos. A kétszer vályuzott és a szarvtagos bordák, (II. ábra, D—

E) a mérműtípusok, párkányképzések, az előkerült boltválltöredék (II. ábra, F) mind megtalálható a XV. század végének jelentősebb későgótikus építkezésein. Amiben eltér az általános gyakorlattól, az az anyagában van. Ez a jellegű téglaépítészet tiszta formájában csak a nyugat-magyarországi főurak XV. századi építkezésein található meg.

4i ÏÎ. Za'aszentgrót A szentgróti ferences kolostor templomának régészeti kutatására 1979-ben a műemléki helyreállítást megelőzően került sor. A kutatás során számos eddig tisztázatlan kérdésre sikerült fényt deríteni a bizonytalan alapítási idejű kolostorral kapcsolatban, ugyanakkor újabb problémák is felmerültek. A rommaradvány a toronyból, a szentély északi falából és a torony alól induló, a szentélyfallal párhuzamos folyosó maradványából áll. (3. kép) A torony délkeleti sarkánál megmaradt a nyolcszög három oldalával záruló szentély sarka a támpillérrel. A torony keleti falában téglalap alakú félköríves záródású, elszedett kőkeretelésű ablak található a földszinten, amely számos félreértésnek lett alapja. A toronyalj boltozva van. A folyosón a dongaboltozás indításai megfigyelhetők voltak. A kutatás során megállapítást nyert, hogy a torony aljból három kijárat nyílott. Egy a szentélybe, egy a folyosóra, és egy, amit később befalaztak, északi irányba a kolostor felé. A torony északi falán megfigyelhető volt az egyemeletes kolostorszárny lenyomata. A toronytest kutatása során kiderült, hogy abban másodlagosan egyszer vályuzott profilú ékbordák vannak befalazva. (III. ábra, b.) A régészeti kutatás kiterjedt a kolostortemplom egész területére. A feltárt sokszögzáródású szentélyben két falazott sírkamra került elő, az egyik a szentély északkeleti sarkában, a másik a szentély középtengelyében az oltár előtt. Ez utóbbi hossza 3,8 m, szélessége 1,5 m volt, nyilvánvalóan két koporsó számára készült. A sarokban lévő sírkamra egykori fedlapja, — felirat nélküli, szárain lóhere alakú záródású kereszttel — ma is megvan, a másik sírhely nagy valószínűséggel azonosítható azzal, amelynek sírkövét Könyöki József a múlt század végén még látta és lerajzolta. (IV.ábra) A sírban Béri István és neje, Egervári Veronika nyugodott. A kifosztott sírkamrában — szerencsés módon — aranyszállal díszített pártamaradványon kívül előkerült egy aranygyűrű, melyet szív alakú fog41 VÁNDOR László: Későgótikkus építőműhely Egerváron és körnéykén. Bölcsészdoktori disszertáció, ELTE, 1981.