Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

A zalai ferences építkezések az újabb kutatások tükrében: Az elmúlt 15 évben három ferences kolostor területén folytak kutatá­sok. Ezek eredményeit az alábbiakban összegezhetjük: I. Egervár Az egervári ferences kolostor templomának gótikus külsejét az 1970-es helyreállítás bontotta ki a barokk köntös alól. A 40,35 m hosszú gótikus templom nyújtott szentéllyel készült, a hajórész alig 5 méterrel hosszabb a szentélynél. A 17,65 m hosszúságú szentély nagy szerzetesi létszám befoga­dására készült. (I. ábra) A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A szentélyen és a hajó déli oldalán 12 támpillére van. A szentély tám­pillérei a felső harmadukban kifelé ék alakúak. A támpilléreket 1/3—2/3 arányban egy osztópárkány töri meg. A szentélyen hat, a hajón öt nagy­méretű csúcsíves záródású ablak helyezkedik el. Az ablakok mérművei három típushoz tartoznak, a szentélyen egyfajta, (H/a. ábra A.) a másik kettő a hajón. (Il/b. ábra B—C.) A szentélyzáródás északkeleti, a hajónak pedig a nyugati utol­só pillérközében nincs ablak. A hajó ötödik ablaka a nyugati homlokzat kö­zepén helyezkedik el, ez azonban csak belülről látható. A templomon az ab­lakok alsó vonalában egykor övpárkány futott körbe. Alul elszedett körbefutó lábazatot találunk. A torony ferences szokás szerint a szentély északi oldalán található. A toronytest a szentélyzáródás északkeleti sarkához épült hozzá. Keleti falában három ablak van. Alul két kis négyzetes elszedett keretelésű, felül, a tetősík aljával egyvonalban futó, a toronytestet megtörő párkány felett egy csúcs­íves záródású mérműves ablak található. A templomnak két bejárata volt. Az egyik a nyugati homlokzat közepén, a másik a hajó déli oldalán a második és a harmadik támpillér között. A templom belseje ma a barokk átalakítás képét mutatja. Itt csupán néhány gótikus részlet fedezhető fel. A szentély északi falában emeletmagasságban található a szentélybetekintő ablak. Az átjáró a kolostor felé a toronyajba nyílt, ez jelenleg be van falazva. A szentély északi falába van jelenleg befalazva az építést befejező Eger­vári Bereck tinnini (ma: Knin) püspök vörösmárvány, egészalakos sírköve. A templom padlástere őrzi az egykori boltozat lenyomatát. A templom északi oldala jelenleg eléggé tagolatlan. Itt helyezkedett el a kolostor, amely­nek lenyomatát ma csak a torony északi falán figyelhetjük meg, a többi rész­letet a figyelmetlen helyreállítás eltüntette. Ebből is világosan látszik azon­ban, hogy a kolostor keleti szárnya egyemeletes volt, alsó helységei boltozot­tak, emeleteik pedig síkfödémesek. A régészeti kutatás és az iskolaépítésnél tett megfigyelések alapján nagy vonalakban elénk tárul a kolostor alaprajza is. (1. ábra) A templom mellett a kolostor zárt kerengője helyezkedett el. A kerengőt csak kelet és észak felé zárta lakóépület, a templom fala mellett és a nyugati oldalon csak fo­lyosó szélességű volt. A templom fala melletti folyosó emeletes volt. Erre utal a templom északi falában emelet magasságban elhelyezkedő reneszánsz kere­telésű ajtó, amely a hajótérben lévő szószékbe nyílhatott.

Next

/
Thumbnails
Contents