Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

1698-ban már használható állapotban van.

36 A templom helyreállítása, illetőleg barokk stílusban történt átépítése Széchenyi Ignác nevéhez fűződik 1749 és 1757 között. A templomot újraboltozták, ablakait, homlokzatát átépítették, barokk berendezést kapott. Űjraszentelése után titulusa is megváltozott Szent Katalinra.

37 Kisebb átalakításra került sor a templom leégése következtében 1918 és 1924 között, majd 1970-ben Dragonits Tamás tervei alapján külső részeit, — a főhomlokzat kivételével — gótikus stílusban helyreállították.

3,8 Helye: Egerváron a Vasboldogasszony felé vezető útkereszteződésben a mai napig áll a kolostor temploma. (4. kép) Az északi oldalán állt egykori kolostor alapfalainak nagy részét az iskola építésekor elpusztították. VII. Tárnok (Ma: Zalatárnok) A legkésőbben épült középkori zalai kolostor. Alapítója az itt birtokos Széplaki Botka család volt. A XV. század legvégén fogtak az építéséhez, és a kolostor 1500-ban még nem volt készen, amikor az obszerváns ferencesek a pápai engedély alapján odaköltöztek. A család akkori feje Botka János azonban nem akarta az építkezést befejezni, a vidék lakossága pedig szegény volt, így a szükséges pénzt nem lehetett összeszedni. Ezért 1504-ben Nyári Balázs ferences helytartó pápai engedélyt kért a kolostor elhagyására. A pápai engedély kiadása ellenére a ferencesek nem távoztak el Tárnokról, nyilván végül is a Botkák engedtek. 1537-ig folyamatosan használják a kolostort. 1535-ben 14-en éltek itt. 1537 és 1561 között valamilyen okból elhagyják a kolostort. 1561-ben ismét visszajönnek, 1565 után végleg megszűnik a szerzetesi élet a tárnoki kolostorban. A kolostort 1565-ben várrá alakították át. 1587-ben a török elpusztította, a vár ezek után még újjáépült, és a XVII. század közepéig használták. A templomot 1753-ban helyreállítják, azóta számtalan átalakításon esett át, de a ma látható templom lényegében a középkorival azonos. Homlokzata elé tornyot emeltek 1871-ben, ekkor semmisítették meg az ablakok halhólyagos mérműveit is.

39 Helye: A templom a zalatárnoki Petőfi utcában a mai napig áll. Északi oldalán, részben a mai házak alatt rejtőznek a kolostorépület alapfalai. (5. kép) VIII. Pölöske Ennek a kolostornak a létezése meglehetősen bizonytalan. Egy oklevél említi 1513-ban a pölöskei barátokat, akik birtokosok Barátokfalván. Ezeket Csánki ferencesnek tartja.

40 38 Szombathelyi püspöki lt. Visitatio Canonica Kazoiana. 1698. pp. 682—689. :i7

Uo. Szily János canonica visitatioja, 1779. pp. 117—118. 38 DRAGONITS Tamás: Gótikus téglatemplom Egerváron, Műemlékvédelem, 1971. 1. sz. 30 KARÁCSONYI : i. m. 11. 194—196. 1. TAKÁCS J. Vince: Zalatárnok község és plébáni története. Kézirat, 1956. Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, Adattár, 132. 40 Országos Levéltár, Dl. 32 206., és Holub im. 617.