Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Müller Róbert: Kora-középkori szövőszék rekonstrukciója Zalaszabar—Borjúállás szigtről
a közelmúltban is használatban voltak függőleges szövőszékek, amelyeket szalagok 15 vagy főkötők 16 szövésére használtak, de megemlíthetjük a lengyelországi szőnyegszövésre használt függőleges szövőszékeket is. 17 A függőleges szövőszékek egyik formájának nagyon jó leírását adja Szolnoky L. a bodrogközi függőleges szövőszék rekonstrukciója során. A függőlegesen futó láncfonalak, hol elől, hol hátul kerülnek meg felváltva egy deszkát (cséppálca), amelyet 90°-kal elfordítva az előtte haladó láncfonalak kiemelkednek, és az így keletkező szádnyíláson átfűzhető a bélfonál. Ezt leverve visszafordítják a deszkát. A deszka mögött haladó láncfonalak a nyüstrúdra kötött arasznyi hosszú hurkokon vagyis nyüstszemeken vezetnek át. Amikor a deszka függőleges helyzetben van, előrehúzzák a nyüstrudat, és ezzel kiemelik a deszka mögött futó láncfonalakat. Az így keletkező szádnyílás túl szük, ezért a nyüstrúd alatt átdugnak egy másik deszkát, amit vízszintes helyzetbe fordítva a nyílást kitágítják. A bélfonal átfűzése és leverése után az alsó deszkát kihúzzák, a felsőt ismét 90°-kal elforgatják, és kezdődik elölről a leírt folyamat. 18 Hasonlóan működhetett a tiszántúli szőrt'arisznyát szövő szék is. 19 Ebner S. egy székesfehérvári tarisznyásmester szövőszékét mutatta be, amelynél a szádváltást még egyszerűbben, a nyüstrúd kiemelése és visszaengedése nélkül oldották meg! A függőlegesen futó láncfonalakat egy rúd választja szét, amit zezbolicának neveznek. Minden második fonal a zezbolica mögött halad el, ezeket átfűzik a szövőlábak oldalán lévő görbe fákba (saráglyákba) erősített nyüstrúdhoz (zuzigatya) kötött hurkokon. A zezbolicát lehúzva a nyüstrúdig az előtte elhaladó láncfonalak kissé kiemelkednek. Átdugva és elforgatva a vonalzó alakú lapos nyitófát a szádnyílást kitágítják. A bélfonal átfűzése után egy acélfogakkal ellátott bordával leverik azt. Ezután a zezbolicát feltolják, majd a nyüstrúd felett kézzel benyomkodják a fonalakat, így a hurkokon átfűzött láncfonalak emelkednek ki annyira, hogy a nyitófát át lehet dugni, majd elfordítva az új szádnyílást újra kitágítani. A bélfonal átfűzése és leverése után újra kezdődik minden elölről. A szövőszék részelnevezései arra utalnak, hogy ez a típus szláv területről, a szerző véleménye szerint a múlt században délszláv területről kerülhetett át hozzánk. 20 Az ilyen típusú szövőszéket azonban sokkal szélesebb körben használták. Elég ha arra utalunk, hogy az anatóliai törökök is hasonló szövőszéket használtak még a közelmúltban, természetesen párhuzamosan a vízszintes rendszerű lábítós szö,5 A Száva és a Kupa vidékén használt függőleges szalagszövő állványokról GAVAZZI, M. által írt tanulmányt ismertette GÖNYEY S. Népr. Ért. 28 (1936) 139. Az ismertetés nem egyértelmű, de valószínű, hogy egy nyüstrúddal és egy deszkával váltották a szádnyílást. 16 BÁTKAY ZS.—GYÖRFFY I.—VISKY K.: Magyarság néprajza. 2. kiadás, II. Bp. é.n. XXXV. t. A Kórógyon (Szlavónia) készített fényképen két tilolást végző aszszony között kisszéken ülve dolgozik egy asszony a főkötő-szövőszéken. A kisméretű fotón nem ismerhető fel pontosan a szövőszék szerkezete, de 70—80 cm-nél nem lehetett magasabb a keret, és a szövött pánt szélessége is minden bizonnyal legfeljebb 10 cm lehetett. Sajnos a szöveg meg sem említi ezt az érdekes eszközt. "MOSZYNSKI, K: Kultúra ludowa Sîovian. I. Kraków, 1929. 334. 18 SZOLNOKY L. 19 DOMONKOS O. 200—'201. és 10. ábra. 20 EBNER S. 168—169.
