Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok. I. (A Kárpát-medence 9—10. századi régészeti kutatásának vázlata és fö kérdései)

míg e terület nyugati szélén, a Privigye (Prievidza) melletti Hradec kutatásánál frank eredetű, aranyozott bronz veretre bukkantak.

03 Közép- és ÉNy-Szlovákia régészeti kutatása azonban ma még csak a kezdeteknél tart, szórványleletek, leletmentő ásatások anyagai adnak némi támpontot az értékeléshez.

0

'

1 Végül itt kell szólnunk a tájföldrajzilag a fentebb tárgyalt területekkel egységet alkotó Mátra—Bükk vidék kora-középkori kutatásáról. Az itt végzett kisebb telepásatások leletanyaga a közép-szlovákiaival sok rokon vonást mutat,

0

"' a Bélapátfalva—Kakucshegyen kiásott kis sírszámú temető jelentőségét pedig az adja, hogy a 9. század második felében elhantoltak sírjaiban a korszak jellegzetes leletei mellett még késő-avarkori viseleti tárgyak is voltak.

00 Felső-Tiszavidék (Kelet-Szlovákia, Kárpát-Ukrajna, ÉK-Magyarország) A 9. században ez a terület a környező tájegységektől több vonatkozásban is eltérő anyagi műveltséggel rendelkezett. Az itteni lakosság etnikai összetételét jelzik egyrészt azok a késő-avarkori temetők, amelyeket a 9. században is tovább használtak, s amik egy része birituális temető,

07 másrészt pedig a halmos, hamvasztásos ritusú temetők.

08 Ezeket a biztosan szláv etnikumhoz köthető temetőket a bennük talált kis számú lelet (pl. késő avarkori öntött bronz szíjvég, öntött, csillagalakú csüngőjű függő, honfoglaló magyar jellegű nyílhegy stb.) és az edények alapján a 8.—10. századra lehet keltezni. E népesség etnikai, kulturális kapcsolatait jelzik azok a hasonló halmos temetkezések, amelyeket a Kárpátoktól keletre

09 és Erdély északi részén is találtak.

70 63 BIALEKOVA, D.—PIÉTA, K.: Zisfovací vyskum v Hradci, okres Prievidza. SlovArch 12 (1964) 447—466. 64 REJHOLCOVÁ, M.: Slawische Besiedlung des mittelslowakisches Landkreises. SlovArch 19 (1971) 95—133.; MORAVCIK, J.: Slawische Besiedlung der Nordwestslowakei im 6—11. Jh. Rapports du III

e Congrès International d' Archéologie Slave I. Bratislava 1979. 559—562. fi5 CS. SÓS, Á.: Frühmittelalterlichen slawische Siedlungsreste im Zagyvatal, SlovArch 18 (1970) 97—112.; NOVÁKI, GY.—SÄNDORFI, GY—MIKLÓS, ZS.: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. FontesArchHung 1979. 6íi

SZABÓ J. GY. ásatása; ismertette 1982. novemberében Velemben, a „Velemi beszélgetések"-en. (!7 CSALLÄNY D. : Szabolcs-Szatmár megye avar leletei. A Jósa András Múzeum Évkönyve 1 (1958) 31—83.; PASTOR, J.: Avarsko—slovanské pohrebiste v Barci, okres Kosice. SlovArch 2 (1954) 136—143.; Uö.: Pohrebisko vo Vsechsvätych. ArchRozh 13 (1961) 357—363, 375—385.; UÖ.: Cmentarzysko we Vsechsvätych, okr. Koszyce (Kosice). ActaArchCarp 3 (1961) 184—200.; UÖ.: Kostrové pohrebisko v Hranicnej pri Hornáde. Vychodoslovensky pravek 2 (1971) 89—179. 6£

BUDINSKY—KRICKA, V.: Královsky Chlmec, záchranny vyskum na slovanskom mohylníku. Materialia ArchSlov II. Nitra 1980.; PENJAK, SZ. I.: Rannoslovjanske i davnoruskje naselennja Zakarpattja VI—XIII. st. Kiev 1980. (ií

' ZOLL—ADAMIKOWA, H. : Wczesnosredniowieczne cmentarzyska ciaíopalne síowian na terenie Polski, cz. I. Zródla. Wroclaw—Warszawa—Kraków—Gdansk 1975. 110—114.; UÖ.: Die Verwendbarkeit der Grabfunde aus dem 6—10. Jh. für die Aussonderung der Stammesgruppen bei den Westslawen. Rapports du III

e Congrès International d'Archéologie Slave I. Bratislava 1979. 941—952. ÎO

HOREDT, K.: Die Brandgräberfelder der Mediasgruppe aus dem 7—9. Jh. in Siebenbürgen. Rapports du Ille Congrès International d'Archéologie Slave I. Bratislava 1979. 385—394.