Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Foki Ibolya: Az

felbujtva és ezek által fizetett etetéssel, itatással lett bevonva a rendzavarásokba".

63 Glavina Lajos négy nappal később azt írja, hogy idegenek lázítják a népet és pénzt is osztogatnak. Majd csatlakozik Svastits Benőnek azon véleményéhez, hogy „itt távolabbi befolyások dolgoznak".

6

'

1 A helyi sajtó a zalalövői eseményekről tudósítva megállapítja, hogy vezetőik idegenek voltak, akik a megyében máshol is megfordulnak és „idegen érdekért izgatnak.

65 A Zala c. újság szeptember 1-i számában „fölbújtott parasztok"-at említ. Még az izraelita vallású sértettek is elismerik, hogy az ellenük való támadáshoz a földműveseket, cselédeket stb. csak felhasználták. A Zala—Somogy megyei Izraelita Községek Elnöksége egy Kanizsáról küldött levélben „föllázított pórnép"-ről és „mesterségesen felbőszített tömeg"-ről beszél.

66 A megyeszékhelyi események ismertetésekor a Zala c. lap megjegyzi, hogy Egerszegen a lakosságnak soha nem volt baja a zsidókkal, a történtek okozója a „csőcselék, némely izgatók által félrevezetve".

67 Érdekes különbséget lehet felfedezni a megye ekkori — már többször hivatkozott — két legjelentősebb újságjának, a Zalamegyének és a Zalának a kommentárjai között. A Zalamegye a kevésbé polgárosult Zalaegerszegen, a Zala a polgárosultabb Nagykanizsán jelent meg. Az egerszegi lap zavargásokkal foglalkozó cikkeinek alapelve: a város polgársága a zsidóellenes mozgalomtól távol tartotta magát. A történtekért az idegen izgatók és a vidékről becsődült emberek a felelősek. Hangsúlyozza, hogy mindez szégyen a városra nézve, amelynek jó híre az ország és a külföld előtt sérelmet szenved, s a zavargások Zalaegerszeg „tisztes polgárait is megbélyegzik". Egészében véve igyekszik csökkenteni a lezajlott zsidóellenes támadások jelentőségét. Kiemeli, hogy a város mindig békében megvolt a zsidókkal. Az egyik névtelen szerző megpróbálja véletlenek sorozatának feltüntetni az augusztus 23—26. közti eseményeket. A lap többször is sajnálkozik a kereskedelem és ipar pangása felett.

68 Ezeknek a cikkeknek a célja nyilvánvaló: elhárítani magáról a városról és annak lakosságáról a felelősséget, visszaállítani a normális közigazgatási állapotokat, s ezáltal újból a régi kerékvágásba helyezni a gazdasági életet. Ez a polgárosodás útján még csak nemrég megindult Zalaegerszeg számára — amelynek ráadásul még a fejlettebb Nagykanizsa konkurenciájával is meg kellett küzdenie — létfontosságú volt. Más magatartást tükröznek a Zala c. lap idevonatkozó írásai. A cikkírók helyesen látják, hogy az ország belső stabilitása és külső szilárdsága szorosan összefügg. Erre a felismerésre hivatkozva sürgeti az ország és ezen belül a megye rendjének a helyreállítását. Megemlítik, hogy az antiszemita zavargásokkal párhuzamosan zajló horvátországi, államellenes tüntetések ezt különösen kívánatossá teszik. Másik lényeges megállapításuk, hogy a karhatalom fel63 Uo. 64 Uo. m ZALAMEGYE, 1883. szept. 2. m

BM Lt. K 148—1883—XIV. D. 67 ZALA, 1883. aug. 29. e8 ZALAMEGYE, 1883. aug. 26., 1883. szept. 21.