Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Halász Imre: Zalaegerszeg mezőváros írásbelisége a XIX. század első felében

Ezután már eldőlt minden, s — hűségnyilatkozatot téve — a városi tanács ismét megkezdte a szokásos módján a város ügyeinek intézését.

19 A város képviselőtestületi jegyzőkönyvei mellett azonos fontossággal bír az 1806-tól ismert ún. panasz-jegyzőkönyv.

20 A város tanácsa előtt a panaszos szóban tette meg panaszát, melyet aztán a város tanácsa kivizsgált, ítélkezett, vagy az ügyet „felsőbb helyre" továbbította A panaszjegyzőkönyv néven szereplő kötetek nem egyszer azonosak tartalmukban — főleg a XIX. század elején — a városi képviselőtestületi jegyzőkönyvvel, miután nemcsak a panaszokat, hanem egyéb ügyeket is ide jegyzett be a nótárius, így az ezekben foglaltak kiegészítik a jegyzőkönyvek tartalmát, a városi tanács működéséről csak ezeket együtt vizsgálva alkothatunk teljes képet. Ez a szóbeliség, tekintve a városi lakosok írástudásának alacsony fokát, szükséges volt, így az egyre gyarapodó írásos ügyintézési forma mellett ezidőben még jelentős szerepe volt a szóbeli ügyintézésnek is, mindenekelőtt a felekkel való érintkezésnél. A polgári hivatal- és jogszolgáltatási rendszer 1850-ben történt bevezetésétől ezek a panaszok, és így a panasz-jegyzőkönyv is ügyviteli értékét tekintve holt irattá vált a mezőváros adminisztrációja számára. Hogy „mennyit panaszkodtak" a zalaegerszegiek, álljon itt néhány adat — ismét a teljesség igénye nélkül —: milyen vaskosak ezek a panaszokat tartalmazó jegyzőkönyvek:1 év oldalszám 1806—1807 134 1811—1812 49 1814—1815 87 1817 32 1817—1818 39 1824—1825 53 1827 78 1827—1828 57 1845—1846 302 1845—1846-ban a 302. oldalon o40 panaszügyet jegyeztek be a jegyzőkönyvbe. A város jegyzője vezette még a város határában lévő ingatlanok adás-vételi jegyzőkönyvét, melyet a telekkönyv rendszerének bevezetése után is használtak még egy ideig,2 és 1844-től maradt fenn a váltóóvások jegyzőkönyve,

23 melyet szintén a jegyző tartozott vezetni. i9

A város adminisztrációjának szabadságharc utáni helyzetéről ld. Magyar Herold I. 408—432. p. 20 ZML. V. 1601. 736, 743, 754. 21 Uo. 22 ZML. V. 1601. 735, 737, 747, 757. 23 ZML. V. 1601. 753.