Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Halász Imre: Zalaegerszeg mezőváros írásbelisége a XIX. század első felében

— városi szabályrendeletek — „úriszéki határozatok a városban élő nemesek jogait illetően" — tűzvédelmi rendelkezések — útlevélkérelmek — a város utcáinak rendezése — tisztújítás — záloglevelek — öröklevelek — árvaügyek — cserelevelek — perek. A városnak a Piaci utcában (később Kazinczy Ferenc tér) lévő városházán két hivatalos helyisége volt: a tanácsterem és a levéltár. A tanácsteremben egy nagy asztal állt, körülötte 18 szék, emögött egy kisebb asztal, székkel a jegyzőkönyvvezető számára, valamint egy „írást tartó állvány" egészítette ki a helyiség berendezését, ahol a folyó ügyekről készült iratokat és a jegyzőkönyveket tartották. A tanácsterem mellett, egy kisebb helyiségben helyezték el a levéltárat, itt tartották az ügyviteli értéküket vesztett iratokat. A levéltár berendezése az 1857. évi leltár szerint „2 fenyőfa almárium" volt.

6 Az írásbeli munka döntő többségét a jegyző végezte. Ez a tisztség a XVIII. században önállósult, s míg a város tanácsának minden tagja mindennapi munkája mellett látta el feladatát, a nótárius a XIX. század elején már „városi hivatalnok" volt, kizárólagos foglalkozása a város adminisztrációjának elvégzése lett. S miután a jegyző idejének nagy részét a városi tanács helyiségeiben töltötte, a jegyzői hivatal kialakulása, állandósulása a modern hivatalszervezet első lépcsőfoka: a helyhez kötött, állandóan működő közhivatal, melynek kezdete Zala vármegyében a megyei hivatal állandó működését a XVIII. század közepétől, a mezővárosokét a XVIII. század végétől lehet számítani. A jegyző városigazgatásban betöltött szerepét hangsúlyozza egy 1840-ben készült városi szabályrendelet is: „Jegyzőnek kinek a többi Elöljárókhoz képest szolgalatja terhesebb, 's mivel a' hivatalos írások is folyvást szaporodnak, a Jegyzőnek eddig is a városnak házában adatni szokott szálláson, tűzi fán 's gyertya mennyiségen tull [fizetését] 120 pengő f-ra véljük emelendőnek ... "

7 A „hivatalnokká válás" következő lépcsőfoka egy, a század ötvenes éveinek közepéről származó forrás: a jegyző mellett külön írnokot foglalkoztat a város, talán ez az első nyom az ügyintézői és — a szorosabban vett — adminisztrációs feladatok szétválásának Zalaegerszegen, ami a megnövekedett írásbeli ügyintézéssel is magyarázható, de azzal is, hogy a Bach-korszakban indul meg az alsófokú igazgatási szervek fejlődése polgári hivatalszervezet felé.

8 Tehát a város jegyzője, később Írnoka is, mint a város alkalmazottjai, már kizárólag fizetésből élnek, munkaidejüket a városházán töltik, mint állandóan hivatalban lévő ügyintézők. 6 HALÁSZ : id. mű., 411. p. 7 Zala Megyei Levéltár (ZML.) IV. 1. b. 19781840. kgy. szám. s HALÁSZ : id. mű., 411. p.