Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Bilkei Irén: Ujabb római kőemlékek Zalából

északi partján vezető diagonálison a leggyakoribbak: Peotevio,

25 Keszthely— Újmajor,

26 Dörgicse,

27 Döhrönte,

28 Szentjakabfa.

39 A Balatontól délre is van, lelőhelye Lengyeltóti környéke.

30 Ezek közül néhány biztosan poetovioi műhelyekből került ki, szarkofágszerű kiképzésük és hasonló méreteik is azonos műhelyekre utalnak.

31 Ennél a temetkezési formánál minden esetben kimutathatók az északitáliai — aquileiai kapcsolatok. A kőossuariumba ágyazott üvegurna pl. biztosan észak-itáliai elemek jelenlétére utal.

32 A feliratos kőládák esetében pedig észak-itáliai neveket olvashatunk pl. a Lengyeltóti környékéről származó ossuarium töredéken.

33 A. Barb megállapítása szerint az ossuariumok a veteránokkal hozhatók kapcsolatba.

34 A korai veterándeductiók és észak-itáliai társadalmi hátterük szerepét Nyugat-Pannónia fejlődésében már régóta ismerjük.

35 Ilyen kapcsolatokat közvetlenül feltételezni talán merész lenne fentebb ismertetett zalalövői kőládánk esetében. Müller R. a halomsírokat az őslakosság temetkezési rítusának tartja,

36 az ossuarium jelenléte, mint észak-itáliai kapcsolatokra mutató szokás nem szükségszerűen mond ennek ellent. Elképzelhetőnek látszik, hogy a zalalövői I. század vége—II. század vége közé datálható halomsírok egyikéből származó feliratos kőládánk éppen egy észak-itáliai hatásokra jól romanizálódott, a római életforma ill. temetkezési szokások külsőségeit is felvevő helybéli tehetősebb család temetkezőhelye volt. A RÖVIDÍTVE IDÉZETT IRODALOM JEGYZÉKE MÖCSY, 1959 — A. Mócsy, Die Bevölkerung von Pannonion bis zu den Markomannenkriegen. Bp. 1959. MÖCSY, 1976 — Mócsy A., Zala megye rómaikori kőemlékeiről. Zalai Gyűjtemény 6/1976/21—32. MÜLLER, 1971 — Müller R., A zalalövői császárkori tumulusok. ArchÉrt. 98 1971 /3—23. Nomenclator — A. Mócsy, Nomenclator provinciarum Europae. Diss. Pann. III. 1. Bp. 1983. RIU — L. Barkóczi—A. Mócsy, Die römischen Inschriften Ungarns. 2. Lief. Bp. 1975. Steindenkmäler — L. Balla

—T. P. Buocz

—Z. Kádár—A. Mócsy—

T. Szentléleky, Die römischen Steindenkmäler von Savaria. Bp., 1971. 25 E. DIEZ, Die Aschenkisten von Poetovio. JÖAI 37/1948/151. 26

KUZSINSZKY B., A Balaton környékének archaeológiája. Bp. 1920/74—87. ?Î

RIU 343. 28 RIU 369. 29 Közöletlen. Keszthelyi Balatoni Múzeum Kőtára. Ltsz. 77.73.4. és 77.91.1. 30 MÓCSY A., Poetovioi kőossuarium a Balaton-vidékről. FolArch. 16/1964/43—48. 3

'Uo. M BONIS É., Császárkori halomsíros temetkezés Iváncon. FolArch. 9/1957/73—74. 33 Lásd a 30. jegyzetet. 3Í A. Barb bei A. Radnóti, Die römischen Bronzegefässe von Pannonién. Diss. Pann. II. 6. Bp. 1938/184—203. 35 MÓCSY, 1959/88—92. 80 MÜLLER, 1971/20.