Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Benczéné Nagy Eszter: Zalaegerszeg mezőváros igazgatási szervezete I.(1775—1849)
— a baktereknek 12 frt, egy pár bakancs és egy köböl rozs, — az erdőőröknek 6 frt és egy köböl rozs, — a kocsmárosoknak 15 frt és seprő. A rendelet az azt megszegők ellen szigorú büntetést helyezett kilátásba. Az erélyes rendszabályok arra engednek következtetni, hogy az ezt megelőző időszakban a városgazdálkodásban igen sok visszásság történhetett, melyeket szerettek volna kiküszöbölni. Igen fontos volt a földesúrral 1775. december 7-én kötött örökös kontraktus, amelyet a Helytartótanács közbenjárásával adományozott a városnak Mária Terézia, a város jogaira és kötelességeire nézve, 1 ' amely szerződés megerősítette a város évenkénti bíró- és magistrátusválasztási jogát. ,,A bírói hivatalra az Uraság hármat nevezzen, kik közül az község edgyet az Uraság Tisztyének jelen létében szabadon válasszon, az Uraság mindazonáltal az választottat rossz viselésére nézve letehesse s megh is büntethesse, a le tett Bíró helyett pedig más rendeltessék megh írt mód szerént. Ellenben az Nótáriust és Eskütteket az Község maga Földes Ura nélkül választ és el is bocsáthatytya." ls Az örökös szerződés utasítja a várost, hogy a helyi céhek zászlókat csináltassanak, a jeles ünnepeken ki-ki a maga zászlaja alatt legyen jelen. Felhívja a városiak figyelmét, hogy határaikra a lakosok tartoznak „szorgalmatosan gondot viselni, hogy el ne idegenétessenek". A kocsmáitatásról a következőket mondja: „.. Az Uraságh Kocsmája Szent György napján Délben kezdődvén és Szent Mihály Napján délig tartván az idő alatt senkinek nem lészen szabad korcsmát Költeni Borának elvesztése alatt. Ell jővén Szent Mihály napja attul fogvást viszont egész Szent György napig á Kocsma a városé lészen." Ji) Az árvák feletti gyámság amely ebben az időszakban rendkívül jövedelmező tevékenység, 20 szintén a város joga, ellenben „Senki lakosok közül házat venni, vagyis adni, vagyis cserélni, vagyis Helre szállani az Uraság híre nélkül ne merészellen . . . — az ingatlanok adás-vétele csak a földesúr engedélyével történhetett. A város ezenkívül rendelkezett a Zala mellett malomjoggal, és a téglaégetés jogával is. 22 Noha Egerszeg földesúri birtok volt, a telkes jobbágyi viszony nem fejlődött ki a városiak és a földesúr között, hanem mint szerződő felek álltak u SEBŐK Samu: i. m. 21. p. Zala megyében 23 mezőváros volt az úrbérrendezés idején. Közülük öt nem esett úrbérrendezés alá, ezen öt között volt Zalaegerszeg is. Bővebben ld.: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában, I. kötet Dunántúl. (Szerkesztette: Felhő Ibolya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970.) 8 Zala Megyei Levéltár V. 1601. Zalaegerszeg Régi Levéltára, (továbbiakban: ZML. Zeg. Régi Lt.) 28. sz. 10. old. Az idézett szöveg néhány betű eltéréssel azonos az urbárium ide vonatkozó szövegével. 1:1 ZML. Zeg. Régi Lt. 28. sz. 1. old. 2(1 SIMONNE TIGELMANN Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban. (In: Zalai Gyűjtemény 8. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. Zalaegerszeg, 1978.) 147. p. 21 ZML. Zeg. Régi Lt. 28. sz. 3. old. 22 DEGRÉ Alajos: A magyar Gyámsági jog kialakulása ,a dualizmus korának gyámsági kódexéig. (Jogtörténeti értekezések. Bp. 1977.) 8. p.
