Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Benczéné Nagy Eszter: Zalaegerszeg mezőváros igazgatási szervezete I.(1775—1849)
A város földesura 1777-ig .a veszprémi, majd ezt követően a.-szombathelyi püspök volt. Lakosainak száma 1785-ben 2381 fő, 11 ia30-ban 3454 fő, 7 1851-ben 4000 fő. 8 Zalaegegrszeg a XVIII. században, de még a XIX. század első évtizedeiben is inkább mezőgazdasági jellegű település, bár a város levéltári anyagát vizsgálva az 1790—1849 közötti időszakban igen sok a kézműiparos, de ők inkább csak a helyi igényeket szolgálták ki, vonzáskörzetük a városra és közvetlen környékére terjedt ki. 9 Zalaegerszeg — a feudális-kori megye székhelye — a vizsgált időszakban mind kiterjedését, mind lakossága számát tekintve ,,kis városnak" számított, hiszen csak a mai értelemben vett ún. belső városmag létezett, ez képezte az akkori település egészét. A mezőváros alig rendelkezett néhány jelentősebb középülettel; a templom, a megyeháza, a quartélyház és a város vendégfogadója képviselték a városiasságot. Zalaegerszeg ezen időszakban valójában nem volt más, mint egy falu, többnyire nád-, vagy zsúpfedeles, füstöskonyhás házakkal. 1826-ban az egész város mindössze 30 utcából állt, és ezek az utcák semmiben sem hasonlítottak a mérnökök által megtervezett mai utcákhoz. Ebben az időben a házak, melyeket legtöbbször fából, sárból, vályogból építettek és náddal, vagy szalmával fedtek, szorosan egymás mellé épültek, gyakran minden rendszer nélkül. Az utcák nem voltak kövezve, így a tavaszi olvadáskor, a nagy esőzések alkalmával előfordult, hogy csak gólyalábakon lehetett közlekedni a városban. Mai szemmel nézve az ilyen települést valójában nem is tekintjük városnak, de „korabeli szemmel nézve" sem volt Zalaegerszeg város, hiszen az urbanizáció magyarországi mértékéhez mérten is a város inkább falusias jellegű volt. Zalaegerszegnél jelentősebb népességszámú települések 40—50 km-es körzeten kívül helyezkedtek el a város körül. (Nagykanizsa, Sümeg, Szombathely.) A teljesség igénye nélkül meg kívánom említeni, hogy magának a városfogalomnak a megítélése a történelmi fejlődés során igen eltérő képet mutatott. Az ókori görög társadalomban egyet jelentett az állammal, a feudalizmusban falakkal és bástyákkal körülvett erődített település, amely bizonyos kiváltságokkal is rendelkezik. Születtek a város fogalmának magyarázatára közigazgatási—statisztikai megközelítésű meghatározások, teljesen közgazdasági szempontú megfogalmazások, szociológiai jellegű megközelítések és még számtalan variáció. Nem célom e kérdésről még csak megközelítő összefoglalást sem adni, mégis a magyar városfogalom meghatározásaiból kettőt szeretnék kiemelni. Elsőként a földrajztudomány köréből kiemelt meghatározás szerint: a „város vagy a terület környékénél intenzívebben kihasználó, vagy pedig kevésbé mindennapi szükségletet ellátó település" — írta Mendöl Tibor. 10 Ez a •'Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. (Szerkesztette: Simonffy Emil. Kiadta: Zalaegerszeg Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, Zalaegerszeg, 1970.) 124. p. 7 FÉNYES Elek: i. m. 512. p. tS FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára. (Pest, 1851.) 9 A kérdést lásd bővebben; BÁCSKAI Vera—NAGY Lajos: Piackörzetek, piacköz. pontok és városok Magyarországon 1828-ban. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.) "'GYIMESI Sándor: Városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. (Akadémiai Kiadó, Bp. 1975.) 20—32. p.
