Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Benczéné Nagy Eszter: Zalaegerszeg mezőváros igazgatási szervezete I.(1775—1849)
adóösszeírásad is 1773-tól 1849-ig, amelyeket szintén igen jól lehetett használni a társadalmi—gazdasági elemzéshez. Zalaegerszegről Magda Pál 2 1819-ben megjelent munkájában mindössze ennyit írt: „Szála Egerszeg á Szála m [ellett] V[árme]gye házzal és tömlötzökkel. .. " Fényes Elek 3 1836-ban már sokkal bőbeszédűbben szól róla: „Szála Egerszegh, magyar m[ező] v[áros] á Szála vize mellett, Budához 24, Pozsonyhoz 21 mérföldnyire 4 , egy kies termékeny vidéken. Hajdan híres város volt, 's kőfallal volt bekerítve; mostan pedig ékességére szolgálnak: á roppan és szép vármegyeháza, mellyben tartatnak á gyűlések: az igen szép ízlésű 2 tornyos kath[olikus] szentegyház, á synagóga, posta hivatal, ispotály, patika 's a t. Tágas határjának egy része homokos ugyan, de termékeny. Nagy kiterjedésű szőlőhegyei jó borral fizetnek. Roppant tölgyes erdeje makkot, gubacsot bőven szolgáltat. 9 országos vásárjai népesek, kivált á szarvas marhára. 3454 lélekre menő lakosai, kik 3 refformátus] 349 'sidókon kívül mind r[ómai] katholikusok — főképpen gazdálkodásból, azután mesterségekből táplálják magokat, 's minthogy némelly privilégiumokkal bírnak — tehetősek. F[öldes] U[ra] á szombathelyi püspök." A legbővebb, legrészletesebb leírás a városról a Helytartótanács megrendelésére készült ún. útikönyvben található 1831-ből 5 : „Zala Egerszegh. — Szombathelyi Püspökséghez tartozandó Mezző Város; — Vagyon benne egy szépen épült két tornyos Nagy Templom, mely belölrül igen jeles rajzolással ékesíttetik, —• ennek födele Tornyával együtt 1826* esztendőben a Városnak nagyobb részével tűzi veszedelem által, Harangjai és Órájával együtt el enyésztettek, mellette egy emeletre tágossan épült Plébánia ház, — az ott lévő Plébánus egyszersmind Esperes is szokott lenni, tart két káplánt; — A Polgárok Ispitállában vagyon egy szép tagos Kápolna, melyben minden nap Sz[en]t Mise szolgáltatik, — meg is a T[ekintetes] N[emes] V[á]r[me]gye Fogházánál egy Kápolna kórussal, melyben minden Ünnep napokon Sz[en]t Mise szolgáltatik, azután a Rabok a Keresztényi Ájtatosságra, és a Polgári Kötelességekre taníttatnak; — Ezeken kívül vagyon egy köbül épült Kálvária Hegyi Kápolna, és Olántól a temetőben ismit egy köbül épült Kápolna vagyon. — A T[ekintetes] N[emes] V[á]r[me]gye egy emeletre épített Curiális Háza — 280 rab személyekre való fogházal — A T[ekintetes] Nfemes] V[á]r[me]gye itt tartya Gyűléseit és Törvény székét; — Vajon egy rendes Normális, és három első Deák Oskola, — köbül egy emeletre épült Városház, 2 MAGDA Pál: Magyar országnak és a határ őrző katonaság vidékeinek leg újabb statisztikai és geographiai leírása, (Pest, 1819.) 301. p. Nem ír bővebben, jelentősen eltérőt Ludovicus Nagy (Notitiae politico—geographico—statisticae Inclyti Regni Hungáriáé Partiumque eidem adnexärum. Buda 1828) és Vályi (Vályi A. Magyarország leírása ... I— III. Buda 1796—1799) sem. 3 FÉNYES Elek: Magyar országnak s' a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állatpotja statisztikai és geographiai tekintetben, (Pest, 1830.) 512. p. 4 Egy mérföld = 8353,6 méter. (Révai Nagy Lexikon, 13. kötet, 646. p.) 5 Országos Levéltár, 9. 81. Vízrajzi Intézet iratai 28—29. kötet. Ld. még: Zala megye leírása a reformkorban — két korabeli forrás alapján. Közzéteszi: Bencze Géza. Zalai Gyűjtemény 23. sz. Zalaegerszeg, 1986. 121—122. p.
